Csomafalvi unikumok
Pojéka leves

Hozzávalók:
0,5 kg növendék, disznó vagy csirkehús,
1 kisebb karalábé,
1 hagyma,
2-3 sárgarépa,
1 nagyobb petrezselyemgyökér,
12 szem aszalt szilva,
2-3 babér levél,
pirospaprika,
1 tojás ,
olaj
Levesbetétnek:
10 dkg liszt,
1 db tojás,
pici só,
egy késhegynyi szódabikarbóna.
Elkészítés:
Az apróra vágott hagymát egy kanál zsírban megpároljuk, paprikázzuk, belerakjuk a kis kockára vágott húst és pároljuk. Amikor puhulni kezd, hozzáadjuk az apró kockára vágott zöldségeket, sót, borsot, babérlevelet, amikor már majdnem megpuhult a hús a zöldségek is hozzátesszük az előzőleg kissé kiáztatott aszalt szilvát, kissé még pároljuk, aztán felengedjük forró vízzel, és puhára főzzük.
A lisztből egy kanál zsírral vékony, világos paprikás rántást készítünk és berántjuk a levest.
A levesbetétnek valókat összegyúrjuk, lapítón kinyújtjuk, gyűszűvel kiszúrjuk, és forró olajban megsütjük. Ha nincs kedvünk a tésztához helyette, lehet aprógaluskával helyettesíteni.
Végül 1 db tojást felverünk és a fövő levesbe vékonyan, belecsurgatjuk.
Tálalásnál petrezselyem zölddel meghintjük, tejföllel kínáljuk.
Csomafalvi székelykapuk
A csomafalvi székelykapu is két részből áll, kis- és nagykapu. Ha az utcaajtót és a nagy kaput közös szemöldökgerenda fogja össze és az a szénásszekerekhez mért magasságúvá emelkedik és közös tetővel látják el. A kiskapu általában ugyanolyan magasságúra emelik, így annak mérete nem változik, teteje viszont jó alkalmat nyújt a díszítésre.
A csomafalvi székelykapuk diszítése egyedi és jellemző a településen felállított összes székelykapura.
Jelenleg összesen 52 kapu van a településen.
Csomafalva híres szülöttei
Köllő Miklós - szobrászművész
1861-ben születt Gyergyócsomafalván.
Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota , az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban. 1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. A Madéfalvi veszedelem emlékoszlopát csak halála után, 1905-ben állították fel.Köllő Miklós 1900-ban hunyt el, sírja Bupapesten van, a Kerepesi temetőben.
Művei
- Garay János szobrát Szekszárdon állították fel.
- 1897. július 31-én avatták fel Petőfi-szoborát Segesvárott. (A szobor ma Kiskunfélegyházán található.)
- 1899-ben avatták fel a Kossuth-szobrát Marosvásárhelyen. (Az eredeti elpusztult, de a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére 2001 novemberében – a marosvásárhelyi vártemplomban megőrzött szobor-makett alapján – Sánta Csaba szovátai szobrász újraalkotta a szobrot, amely ma az egykori alkotó, Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának főterét díszíti.
- 1899-ben elkészítette a Madéfalvi veszdelem emlékművének Turulmadár-szobrát. (Az építész Tamás József volt).
- Ő mintázta milleniumi emlékműre IV. Béla szobrát.
- Utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje.
Borsos Mikós - szobrász, éremművész, grafikus
Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. agusztus 13-án. Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.
Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia riviéra. Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsban, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Ipaművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is.
Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, melyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is. 1966-ban a Velencei Biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből a Képtalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál.
Díjai
- Munkácsy Mihály-díj (1954),
- Kossuth -díj (1957),
- Érdemes művész (1967),
- Kiváló művész (1972).
- Elnyerte Carrara város (Olaszország) szobrászati díját a Premio Carrarát
- Sopronban érmeivel az első Országos Érdembiennálé nagydíjat (Ferenczy Béni-díj, 1977) nyert.
Ismertebb művei, szobrai
Köztéren álló művei:
- Balatoni szél (Balatonfüred, 1958);
- Munkácsy Mihály (Békéscsaba, 1959);
- Anya gyermekével (Budapest, 1981);
- Bartók Béla mellszobra (Zalaegerszeg, 1962);
- Nulladik kilóméterkő (Budapest, Clark Ádám tér);
- Kanizsai Dorottya (Siklós, 1970);
- Janus Pannonius (Pécs, 1972);
- Szent István (Pécsvárad, 1968);
- Liszt Ferenc (Szekszárd)
- Thury György (Nagykanizsa).
- Heltai Jenő síremléke (Kerepesi temető 34/1-3. sarok);
- Nagy Balogh János (Kerepesi temető 34/2-1-11);
- Krúdy Gyula sírja (Kerepesi temető 34/2-1-17);
- Karinthy Frigyes sírja (Kerepesi temető 41-1-35);
- Uzonyi Géza sírja (Kerepesi temető 41-1-47).
- Bartük Béla és családjának síremléke Budapesten. Farkasréti temető: 60/1-főút-9/12.
Megjelent kötetei
- Írásai:
- Visszanéztem félutamból (Budapest, 1971);
- Toronyból (Budapest, 1979).
- Rajzai:
- Borsos Miklós rajzai (Budapest, 1985);
- Borsos Miklós vallomása 77 képben (Budapest, 1994).
Csomafalva Díszpolgárai
2009 - Ft. Bakos Sándor - esperes (postmortem)
2009 - Pál Béla - matematika tanár (postmortem)
2010 - Sövér Antal - nyugalmazott tanító
2011 - Dr. Bíró Sarolta - nyugalmazott gyermekorvos
2013 - Borsos Zsigmond - egykori polgármester
2014 - Borsos Géza József - nyugalmazott tanár
2015 - Nagy Ibolya - nyugalmazott tanárnő
2017- dr. Czirjáj Árpád- pápai prelátus
2018- Kercsó Árpád- jégkorong edző
Csomafalváért Díjasok
2010 - Csomafalvi Hagyományörző Csoport - Mogyorós László vezetésével
2011 - Csata Levente - Bel Canto kamarakórus vezetője, kántortanító
2013 - Szőcs Margit - nyugalmazott tanár
2014 - ifj. Szász Ferenc - vállalkozó, helyi tanácsos (postmortem)
2015 - Benedek Imre - közbirtokossági elnők
2017- Vaszi Miklós- leköszönő, önkéntes tűzoltóparancsnok
2018- Fenyőalja Turisztikai és Hagyományörző Egyesület
Csomafalva Önkormányzatának Érdemdíjasai
2010 - András Márton - nyugalmazott kántor
2010 - Csata János - szabó, önkéntes tűzoltó, kórustag
2010 - Csata Klára - ápolónő
2011 - Ambrus Albert Árpád - tanító, újságíró
2013 - Bartalis Rozália - nyugalmazott ápolónő
2014 - Kosután György - nyugalmazott tanár
2015 - csengettyűsök csoportja
- Szilágyi Vilmos
- Csata Lajos
- Király Antal
- Borsos MIhály
- Sándor Vilmos
2017- Kosuthán magdolna- óvónő
- Mihálydeák István- matematika tanár
- Szőcs Lajos- tanító
2018- dr. Fülöp László Levente volt polgármester
- Csata Rózálisa székelyruha készítő
Érdekességek
Ki az abszolut csomafalvi? Aki ha egyedül van is gyurakodik (tolakszik).
Mi a különbség a csomafalvi és a remetei között? A csomafalvi éppen csak, hogy ki tud tolni a remeteivel!
Miért tudnak olyan jól gyurakodni a csomafalviak? Mert hétvégén a szállítási vállalat egy autóbuszt beállít a faluközpontba, hogy edzhessenek. Illetve a helyi iskola udvarán van egy használaton kivüli autóbusz, ahol a gyerekek szünetekben gyakorolhatnak.
Azt tartja a fáma, hogy amikor Neil Armstrong elöszőr lépett a Holdra, a közvetítés egy kis időre megszakadt (emlékeznek: "Houston, Houston, van egy problémánk.."?). Ugyanis szembe találta magát egy csomafalvival, aki épp hazatérőben volt egy rőcényi kokojzával (hátizsáknyi feketeáfonyával) a hátán.
Az elmondások szerint, amikor a csomafalviaktól azt kérték, hogy fessék le az eget, csak egy kérdésük volt: milyen színűre?