Csomafalvi unikumok

• Csomafalvi pojéka leves
• Csomafalvi székelykapuk
• Csomafalva híres szülöttei
• Csomafalva Díszpolgárai
• Csomafalváért Díjasok
• Csomafalva Önkormányzatának Érdemdíjasai
• Érdekességek

Pojéka leves

Hozzávalók:
0,5 kg növendék, disznó vagy csirkehús, 

1 kisebb karalábé,

1 hagyma,

2-3 sárgarépa,

1 nagyobb petrezselyemgyökér,

12 szem aszalt szilva,

2-3 babér levél,

pirospaprika,

1 tojás ,

olaj

Levesbetétnek:
10 dkg liszt,

1 db tojás,

 pici só,

egy késhegynyi szódabikarbóna.

Elkészítés:
Az apróra vágott hagymát egy kanál zsírban megpároljuk, paprikázzuk, belerakjuk a kis kockára vágott húst és pároljuk. Amikor puhulni kezd, hozzáadjuk az apró kockára vágott zöldségeket, sót, borsot, babérlevelet, amikor már majdnem megpuhult a hús a zöldségek is hozzátesszük az előzőleg kissé kiáztatott aszalt szilvát, kissé még pároljuk, aztán felengedjük forró vízzel, és puhára főzzük.

A lisztből egy kanál zsírral vékony, világos paprikás rántást készítünk és berántjuk a levest.

A levesbetétnek valókat összegyúrjuk, lapítón kinyújtjuk, gyűszűvel kiszúrjuk, és forró olajban megsütjük. Ha nincs kedvünk a tésztához helyette, lehet aprógaluskával helyettesíteni.

Végül 1 db tojást felverünk és a fövő levesbe vékonyan, belecsurgatjuk.

Tálalásnál petrezselyem zölddel meghintjük, tejföllel kínáljuk.

Csomafalvi székelykapuk

A csomafalvi székelykapu is két részből áll, kis- és nagykapu. Ha az utcaajtót és a nagy kaput közös szemöldökgerenda fogja össze és az a szénásszekerekhez mért magasságúvá emelkedik és közös tetővel látják el. A kiskapu általában ugyanolyan magasságúra emelik, így annak mérete nem változik, teteje viszont jó alkalmat nyújt a díszítésre.
A csomafalvi székelykapuk diszítése egyedi és jellemző a településen felállított összes székelykapura.
Jelenleg összesen 52 kapu van a településen.

Csomafalva híres szülöttei

Köllő Miklós - szobrászművész

1861-ben születt Gyergyócsomafalván.

Münchenben, majd Budapesten Huszár Adolfnál tanult. Egy ideig Zala György mellett dolgozott. Előbb díszítő szobrokat készített a budai Várpalota , az Országház és a Kúria részére, kisebb emlékműveket mintázott tárgyias megfogalmazásban. 1894-ben részt vett a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton. Rövid pályáját betegsége törte félbe. Két kiskorú gyermekének elvesztése 1900-ban öngyilkosságba kergette. A Madéfalvi veszedelem emlékoszlopát csak halála után, 1905-ben állították fel.Köllő Miklós 1900-ban hunyt el, sírja Bupapesten van, a Kerepesi temetőben.

Művei

• Garay János szobrát Szekszárdon állították fel.
• 1897. július 31-én avatták fel Petőfi-szoborát Segesvárott. (A szobor ma Kiskunfélegyházán található.)
• 1899-ben avatták fel a Kossuth-szobrát Marosvásárhelyen. (Az eredeti elpusztult, de a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezésére 2001 novemberében – a marosvásárhelyi vártemplomban megőrzött szobor-makett alapján – Sánta Csaba szovátai szobrász újraalkotta a szobrot, amely ma az egykori alkotó, Köllő Miklós szülőfalujának, Gyergyócsomafalvának főterét díszíti.
• 1899-ben elkészítette a Madéfalvi veszdelem emlékművének Turulmadár-szobrát. (Az építész Tamás József volt).
• Ő mintázta milleniumi emlékműre IV. Béla szobrát.
• Utolsó munkája a héjasfalvi Zeyk Domokos emlékmű reliefje.

   Borsos Mikós - szobrász, éremművész, grafikus

Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. agusztus 13-án. Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült.

Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia riviéra. Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsban, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Ipaművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is.

Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, melyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is. 1966-ban a Velencei Biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből a Képtalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál.

Díjai 

• Munkácsy Mihály-díj (1954),
• Kossuth -díj (1957),
• Érdemes művész (1967),
• Kiváló művész (1972).
• Elnyerte Carrara város (Olaszország) szobrászati díját a Premio Carrarát
• Sopronban érmeivel az első Országos Érdembiennálé nagydíjat (Ferenczy Béni-díj, 1977) nyert.

Ismertebb művei, szobrai

Köztéren álló művei:

• Balatoni szél (Balatonfüred, 1958);
• Munkácsy Mihály (Békéscsaba, 1959);
• Anya gyermekével (Budapest, 1981);
• Bartók Béla mellszobra (Zalaegerszeg, 1962);
• Nulladik kilóméterkő (Budapest, Clark Ádám tér);
• Kanizsai Dorottya (Siklós, 1970);

• Janus Pannonius (Pécs, 1972);
• Szent István (Pécsvárad, 1968);
• Liszt Ferenc (Szekszárd)
• Thury György (Nagykanizsa).
• Heltai Jenő síremléke (Kerepesi temető 34/1-3. sarok);
• Nagy Balogh János (Kerepesi temető 34/2-1-11);
• Krúdy Gyula sírja (Kerepesi temető 34/2-1-17);
• Karinthy Frigyes sírja (Kerepesi temető 41-1-35);
• Uzonyi Géza sírja (Kerepesi temető 41-1-47).
• Bartük Béla és családjának síremléke Budapesten. Farkasréti temető: 60/1-főút-9/12.

Megjelent kötetei 

• Írásai:
  • Visszanéztem félutamból (Budapest, 1971);
  • Toronyból (Budapest, 1979).
• Rajzai:
  • Borsos Miklós rajzai (Budapest, 1985);
  • Borsos Miklós vallomása 77 képben (Budapest, 1994).

Csomafalva Díszpolgárai

2009 - Ft. Bakos Sándor - esperes (postmortem)

2009 - Pál Béla - matematika tanár (postmortem)

2010 - Sövér Antal - nyugalmazott tanító

2011 - Dr. Bíró Sarolta - nyugalmazott gyermekorvos

2013 - Borsos Zsigmond - egykori polgármester

2014 - Borsos Géza József - nyugalmazott tanár

2015 - Nagy Ibolya - nyugalmazott tanárnő

2017- dr. Czirjáj Árpád- pápai prelátus

2018- Kercsó Árpád- jégkorong edző

Csomafalváért Díjasok

2010 - Csomafalvi Hagyományörző Csoport - Mogyorós László vezetésével 

2011 - Csata Levente - Bel Canto kamarakórus vezetője, kántortanító 

2013 - Szőcs Margit - nyugalmazott tanár

2014  - ifj. Szász Ferenc - vállalkozó, helyi tanácsos (postmortem)

2015 - Benedek Imre - közbirtokossági elnők 

2017- Vaszi Miklós- leköszönő, önkéntes tűzoltóparancsnok 

2018- Fenyőalja Turisztikai és Hagyományörző Egyesület 

Csomafalva Önkormányzatának Érdemdíjasai

2010 - András Márton - nyugalmazott kántor

2010 - Csata János - szabó, önkéntes tűzoltó, kórustag

2010 - Csata Klára - ápolónő

2011 - Ambrus Albert Árpád - tanító, újságíró

2013 - Bartalis Rozália - nyugalmazott ápolónő

2014 - Kosután György - nyugalmazott tanár

2015 - csengettyűsök csoportja

- Szilágyi Vilmos

- Csata Lajos

- Király Antal

- Borsos MIhály

- Sándor Vilmos

2017- Kosuthán magdolna- óvónő

- Mihálydeák István- matematika tanár

- Szőcs Lajos- tanító

2018- dr. Fülöp László Levente volt polgármester

- Csata Rózálisa székelyruha készítő

Érdekességek

Ki az abszolut csomafalvi? Aki ha egyedül van is gyurakodik (tolakszik).
            
Mi a különbség a csomafalvi és a remetei között? A csomafalvi éppen csak, hogy ki tud tolni a remeteivel!
      
Miért tudnak olyan jól gyurakodni a csomafalviak? Mert hétvégén a szállítási vállalat egy autóbuszt beállít a faluközpontba, hogy edzhessenek. Illetve a helyi iskola udvarán van egy használaton kivüli autóbusz, ahol a gyerekek szünetekben gyakorolhatnak.
 
Azt tartja a fáma, hogy amikor Neil Armstrong elöszőr lépett a Holdra, a közvetítés egy kis időre megszakadt (emlékeznek: "Houston, Houston, van egy problémánk.."?). Ugyanis szembe találta magát egy csomafalvival, aki épp hazatérőben volt egy rőcényi kokojzával (hátizsáknyi feketeáfonyával) a hátán.

Az elmondások szerint, amikor a csomafalviaktól azt kérték, hogy fessék le az eget, csak egy kérdésük volt: milyen színűre?