Slideshow - településünkről

Kép: 
 

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 60 vendég van a webhelyen.

Baktalórántháza Város

Baktalórántháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye geometriai középpontjában, a Nyírség középső részén helyezkedik el. Kistérségi központ volt és az ma is, itt van a székhelye a Közép-Nyírségi Önkormányzati Többcélú Kistérségi Társulásnak. A település lakosainak száma 3800 fő, de lakónépessége intézményei, foglalkoztatási adottságai révén megközelíti az 5000 főt. 
A jelenlegi település két kis község - a déli fekvésű Nyírbakta és az északi Lórántháza - egybeépítésével alakult ki. Közigazgatási egyesítésére 1931. január 1-jén került sor, a Magyar Királyi Belügyminisztérium rendelete az egyesített község nevét a Baktalórántháza névben állapította meg.
A község kialakulásának és fejlődésének útját a középkor századaiból származó írásos emlékek hiányában nehezen tudjuk pontosan nyomon követni. A legrégibb írásos emlék Nyírbaktára vonatkozóan IV. Béla adománylevele, amelyet 1271-ben V. István megerősített, vagyis Baktát az egri püspöknek adományozta.
E korra tehető – a mára műemlékké nyilvánított, a képen látható – római katolikus templom építése is.

A görög katolikus templom 1693-ig Petneházán volt. A református templom a „traktus jegyzőkönyve” szerint 1597-ben már anyaegyház. 1731-ben gróf Hallerné, született gróf Károlyi Klára elvette a református templomot és a római katolikusoknak adta vissza. Így került át a református egyház Lórántházára, ahol a képen látható templom 1750 táján épült.

Lórántházáról a legrégibb írásos adatok a XVI. századból maradtak ránk. Ebben az időben a Báthoryak, majd Rákóczik tulajdonába kerül. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Károlyi Sándor kapta meg adománybirtokként, ez időtől fogva földesura azonos volt Nyírbaktáéval.

Bakta az 1420-as években a Baktay család tulajdona, ezt követően a Báthory, Tatay, Barkóczy, Károlyi család birtokolta. Utolsó tulajdonosa gr. Dégenfeld Pál volt 1945-ig.
A kisváros másik műemléke a képen látható klasszicista stílusú Dégenfeld-kastély.

A XVII. század első harmadában (1615-1638 között) a Barkóczy család építteti meg a földszintes vadász kúriát, majd az idők során ezt bővítették. A park tökéletesebb és legszebb kialakítása azonban gróf Dégenfeld Imre idejében történt. 1945-ben a Kastélyt államosítják, és 1995-ig Tüdőszanatóriumként működött. Az épület állagának folyamatos romlása miatt azonban a kórházat másik helyszínre kellett költöztetni; a kastély pillananyilag üresen áll, a városfejlesztési terveiben kiemelt helyet foglal el hasznosítása.

 A település 100 %-ban közművesített – víz-, villany-, gáz- és csatornahálózat, szilárd burkolatú utak, kábeltévé-hálózat –, mely a vállalkozások indításában fontos szempont.

A településen működik: kábelkorbácsgyár, faipari- fafeldolgozó üzem, acélszerkezet-gyártó üzem; a kereskedelmi-és szolgáltatóágazat is jelentős munkáltató.
 
Jelentős vonzerő a Baktai erdő, mely üde zöld növényeivel hívogatóan várja a pihenni, kikapcsolódni vágyókat.
A város vezetése hangsúlyt fektet az oktatási, kulturális, civil és sportélet támogatására, fejlesztésére. A városban működik óvoda, általános iskola és középfokú oktatási intézmény.
Baktalórántháza életét gazdagítják civil egyesületei: Arany Ősz Nyugdíjasklub és - Népdalkör, Városi Vegyeskar, Természetbarát és Tömegsport Egyesület, Együtt Másként Egyesület, Polgárőr Egyesület.
A sportélet kiemelkedő jelentőségű és hosszú hagyományokra tekint vissza. A sportolni vágyók a Baktalórántháza Városi Sportegyesület szakosztályaiban – labdarúgó, kézilabda, fitnesz-aerobik – és tömegsport-rendezvényein találhatják meg a mozgási lehetőséget. A labdarúgó szakosztály felnőtt csapata jelenleg az NB III-ban szerepel.
Kissné Szűcs Mariann

Error. Page cannot be displayed. Please contact your service provider for more details. (6)