Slideshow - közélet

Kép: 
 

Login

Cine e online

În acest moment sunt 0 utilizatori şi 100 vizitatori online.

Miserend | Halottaink|Csomafalvi plébánosok és káplánokTörténelmünk rövid foglalata

Köszönjük a Helyi Civil vezetőségnek  annak a lehetőségét , hogy ezuton elérhetjük az ide látogató híveket, érdeklődőket.

Tisztelettel, Ferencz Antal plébános

+++

 Dicsértessék a Jézus Krisztus! 

Évközi 13. vasárnap 

Hétfő
Június

30.-án

Délelőtt meglátogatjuk a Szászfaluban lakó betegeket

Délután három órától a központban lakó betegeket

délután 6 órától

1). Özv. Bocskai Gyuláné Amáliáért 1. évf. vég. lánya és családja 

Kedd

Július 1.-én

reggel 7 órától

1). Borsos Józsefné Margitért 10. évf. és a család elhunytjaiért vég. özvegye és gyermekei

Szerda

Július 2.-án.

reggel 7 órától

Szándékra

Sarlós Boldogasszony ünnepe Gyergyóújfaluban a búcsú délelőtt 11 órától van

Csütörtök

Július 3.-án 

Délután 6 órától

1). Erős és Szász család halottaiért vég. Erős Pál és családja

Péntek

Július 4.-én 

Reggel 7 órától

1). Szilágyi Gáspárné Ilonáért 30 napos szentmise valamint Sírmegbontásra vég. özvegye és családja

Szombat 

Július 5.-én 

Reggel 7 órától

1). Simon Lászlóért 2. évf. vég özvegye és gyerekei

9 órától 10 óráig gyónási lehetőség 

Délután öt órától

50 évesek hálaadó szentmiséje

 

A jövő vasárnap a nagymise előtt, az első harangszótól a második haragszóig, szentségimádást tartunk!

***

Csata Ferenc és Ambrus Ildikó július 12.-én ;

Korpos Levente és Tofán Andrea július 19.-én ;

Csergő László és Király Zsuzsanna július 26.-án délelőtt 12 órától és

Baróti Emil  Márkos Zsuzsannával délután hat órától szeretnének szentségi háézasságot kötni. 

 

 

Halottaink:

JÚNIUS

Simon Vencel  | szül.: 1939.július. 27.-én | 582 szám | temetése június 21.-én.

Szakálli Regina Köllő Antalné | szül.: 1945.máj.4.-én | 808 szám | temetése június 19.-én volt

Szilágyi István | szül.:1929 | Szászfalú 735 szám | tem.: júius 15.-én fél egy órától

Szilágyi Gáspárné Ambrus Ilona | szül.:1939.02.24 |Szoros út 238 szám | tem.: 06.07.-én egy órától

MÁJUS

Szilágyi Lőrinc atya | 1944. január 3.-án született | temetése május 19.-én                 

Özv. Bartalis Kálmánné Erzsébet | 1154/a szám| szül. 1936.04.12.-én | temetlése 05.16.-án

Farkas László | Begék utca, 111. szám | szül. 1965.02.09. | temetése: 05.14.-én

Madarász Imre | Kerrektó 75 szám | született: 1935.X.28.-án | temettük:05.06.-án

Vaszi Miklós Alsókakas 770 szám, született: 1927.02.14.-én; temettük 05.07.-én

Nyugodjanak békében!


A csomafalvi papok névsora 1730-tól

1.      Tobi Mihály plébános                 1730 – 1732

2.      Kósa Mihály plébános                1732 – 1734

3.      Lakatos Ferencz plébános          1734 – 1736

4.      Csató József plébános               1736 – 1741

5.      Sándor Gergely plébános            1741 – 1744

6.      Szilveszter Máté plébános           1744 – 1769

7.      Benedekfi József plébános          1769 – 1770

8.      Mártonfi Ferencz plébános           1770 – 1784

9.      Csedő Pál plébános                    1784 – 1814

10.   Török Sándor plébános                 1814 – 1818

11.   Kánya Jakab plébános                  1818 – 1821

12.   P Abel Szőcs plébános                  1821. júliusig

13.   Lázár Alajos plébános                   1821 – 1856

14.   Egyed Pál plébános                      1856 – 1886

15.   Balló János plébános                    1886 – 1902. július 29.

16.   Török Ferencz plébános                1902. július 29 – 1915. december 1.

            I.        Lakatos János káplán    1905. augusztus – 1907. július 25.    

            II.       Kukucs Ferencz káplán  1907. július – 1910. január 7.             

            III.      Felcser Miklós káplán   1910. január – 1910. december

            IV.       Sorbán József káplán   1914. augusztus 20. – 1915. február

17. Bochkor Ferencz plébános               1915. december 1. – 1919. május 6.

18. Dr. Péterffy Lőrinc plébános             1919. május 9. – 1924. március

19. Török Ferencz plébános                  1924. április 21. – 1933. szeptember 1.

            V.       Pál Árpád káplán         1930

            VI.      Menyhárt Antal káplán  1931. július – 1932. július

            VII.     Feigl Mátyás káplán     1932. augusztus –

            VIII.    László Dénes káplán    1933. december –

20. Bors István plébános                      1933. szeptember 15. – 1940. március

             IX.     Varró András káplán     1935. augusztus – 1936. február

             X.       Gere Béla káplán        1936. február –

             XI.      Valovics István káplán 1937

             XII.     Dobos Áron káplán      1938. július -  

             XIII.    Buszek László káplán  1939

21. Sólyom Béla plébános                         1940. július 15. – 1945

              XIV.    Balázs Gergely káplán

              XV.     Orbán László káplán                      1943 –

22. Darvas Albert plébános                       1945. szeptember 8. – 1968

             Nyugdíjas, kisegítő papként, Antal János atya, ismertebb nevén János atya

                                   1948-1953.március 17

 

              XVI.    Barabás József káplán 1958. augusztus 1. – 1959. augusztus 1.

              XVII.   Páll Sándor káplán                               - 1964. december 23.

              XVIII.  Bartis László káplán   1964. december 23. – 1967. június 11

              XIX.    Bodó Imre káplán      1967. február 11. – 1968. szeptember 30.

23. Tompa Ferenc plébános                     1968 – 1975

              XX.     Orbán Menyhért káplán 1968. október 1. – 1971. július 30.

              XXI.    Bene Gábor káplán      1971. július 15. – 1973

              XXII.   Gergely Géza káplán   1973. augusztus 1. –

24. Gergely Géza plébános                     1975 – 1980. július

             XXIII.   Keresztes András káplán 1975. augusztus 1. – 1977. augusztus 1.

             XXIV.    Szabó Sándor káplán         1977. szeptember 1. – 1979. január 28.

             XXV.     Bakó Ferenc szárazkáplán    1980. február 1. – május 25.

25. Bakos Sándor prelátus                      1980. július 18. – 1998. április

          XXVI.      Pál Antal káplán                   1980 – 1982

          XXVII.     Balogh László szárazkáplán        1983

          XXVIII.    Ferenczi Árpád káplán         1982. – 1985. szeptember 15.

          XXIX.      Gergely Ignác káplán            1985. február 1. – 1985. május 15.

          XXX.       Nóda Mózes káplán                1985. február 1. – 1987

          XXXI.     Czikó László káplán                1987 – 1988

          XXXII.    Páll József káplán                1988 – 1989

          XXXIII.  Fejér Lajos káplán              1989. augusztus 1. – 1994. augusztus 1.

          XXXIV.   Muresan Márton káplán         1994 – 1995

          XXXV.    Köllő Tibor káplán                 1995. augusztus 1. – 1997

          XXXVI.   Fábián László káplán            1997. augusztus 1. – 1998. március

 26. Ferencz Antal plébános                    1998. április 1. –

          XXXVII. Sebestyén Ágoston káplán         2004. augusztus 1. – 2007. július 29.

          XXXVIII.Gödri István káplán                 2007. augusztus 1. – 2010

          XXXIX.  Fülöp László káplán                   2010. augusztus 1. - 2012

          XL.       Kovács Zsolt                            2012 augusztus 1. -

      

A Gyergyócsomafalvi Egyházközség története 

Összeállította: Ft. Ferencz Antal

 

Ezeréves múltunkból, Főegyházmegyénk életéből, kicsi de sajátos színfolt Gyergyócsomafalva. Az innen indult emberi sorsok öröme, könnycseppje kellett és kell. Szebbé tette, és ma is gazdagítja Szent István-i örökségünket.

Alapítási okirat, levéltári dokumentumok

81/2005. iktatószámmal kimutatásunk van a plébánia levéltárának tartalmáról. Az egyik legbecsesebb értékünk az 1697-1831 időszakot tárgyaló Liber Rationis I. nevezetű kötet. Ez tartalmazza az alapítási okiratunk másolatát. Az okirat a főpásztor szeretetének írott nyoma.

Az alapítási okirat

Dicsirtessék a Jesus Christus.

„Adassék ez Levelem Csomafalva becsületes lakosok[na]k. Meg vallom Lelki fiaim, nagy vigasztalással, nagy örömmel olvastam kegyelmetek Instantiáját, és hogy kegyelmetek kérésének eleget tehessek, legközelebb adandó alkalmatossággal kívánom vigasztalnom kegyelmeteket Lelki Attyával, csak a csendes egyezés legyen meg az Alfalviakal, és mostani Plébánossal. Ezek után az Úr Istentől minden lelki és testi áldást kívánván. Maradok kegyelmeteknek

Szíbeli igaz Attya Zorger Gergely

Erdelyi Püspök E. mp.

Karoly Fejer Várat 15 Martii 1730”

A Domus História 209. oldalán olvashatunk arról, hogyan és milyen kéréssel fordult Csomafalva népe a főpásztorához, amelyre minden bizonnyal az előbbi levelet küldte az Egyházmegyei Főhatóság.

A plébánia védőszentjei

Az 1721-es főpásztori látogatás jegyzőkönyve tényként említi: Alfalu filiája voltunk Szent Péter és Pál tiszteletére.

Az évek során több harang hívta egyházközségünk hívő népét az imára. Az elsőt, amiről tudomásunk van, már Szent Péter és Pál tiszteletére öntötték 1741-ben.

 „anno 1741. Die 9. Novembris érkezett haza Páll Lörincz a Haranggal, melly két száz húszon négy Fontos, melyről a M[éltósá]g[o]s Úr G[ene]ralis Vicarius Kastal János Úr de Datum prima Novembris Károly várról irt Levele tenore szóról szóra ez. (…) Az Harangonvaló inscriptio pedig ez:

Az első oldalán

In Honorem S.S. Apost. Petri et Pauli Anno Dni 1741

A másikán:

Gyergyo Csomafalvenses Parochiani Rom. Catho. Fundi curarunt.Per Jacobum Schoenfeldt. A két írás között vagyon egyik felöl Sz. Péter, más felöl Sz. Pál Apostolok képe Sculpalva, az első inscriptio felé arczal. Innen Sz. Pál (…) Tul Sz. Péter képei.”

A közösség új harangot kapott, az egyházmegye pedig püspököt.Együtt lélegzett, épült vagy kesergett a püspökség a plébániáival.

Kolobusiczkiy Ferenc lett 1741-től az egyházmegyénk püspöke. Kedves nekünk a személye, mert nagyméltóságától, közvetítésével kaptuk, 1747. május 20-án, a Szent Péter ereklyét. Rómában, a megfelelő hivatalban kiejtették, leírták a szót: „Gyergyócsomafalva”. Az egyházmegye felszusszant:[1] „Neve és alakja számos vonatkozásban bevésődött a magyarok emlékezetébe. Ez a név fémjelezi leginkább a katolikus restaurációt, mint ahogy a protestánsok számára azt a folyamatot, amelyet ellenreformációnak is nevezhetünk”

Az első keresztelő

 Domus História szerint 1730. augusztus 28-án jegyeztek be először a Kereszteltek anyakönyvébe.[2]

„Hogy az alfalviakkal való kiegyezés hogy történt, annak a nyomára nem akadtam, de ezen kérésnek az lett az eredménye, hogy 1730. aug. 28-án a csomafalviaknak már külön papjok volt, amit bizonyít a gyergyócsomafalvi legelső plébánosnak a kereszteltek I. könyve, első lapján tett ama megjegyzése: „Ego Pater Michael Tobi, primus csomafalvensis plebanus legitime juxta situm S. Romanae Ecclesiae baptisavi sequentes”, s ez után megkezdi a kereszteltek anyakönyvét vezetni, mint gyergyócsomafalvi plébános”.[3]

„Báró Szepessy Ignác 1823. június 3–4-én történt főpásztori látogatása alkalmával összeállított „Canonica Visitacio”-ban megállapítja hiteles okiratból a gyergyócsomafalvi önálló hitközség alapításának idejét, okait és feltételeit. Eszerint a szeparációs mozgalmak már 1728-ban megindulnak, de csak 1730-ban fejeződnek be, mikor is P. Tobi Mihály, mint első plébános elfoglalja állását, és augusztus 28-án megkereszteli az első gyermeket, Pál Erzsébetet.

 A népesedés rohamos emelkedésére jellemzők a következő számok:

1728. körül a hívek száma hozzávetőleg 400 körül (van.)

1823-ban 1220 a lélekszám. Ebből tanköteles 97, iskolába járt rendesen 62.

1928-ban 4600 körül van a hívek száma, (…)

A népesedési mozgalom szerint a születések száma 1841-ben éri először a százat, 1912-ben a 200-at. (…)

Ezekhez az adatokhoz nem kell kommentár. A tények beszélnek.

200 esztendő alatt tizenegyszeresére, az utóbbi 100 esztendő alatt ötszörösére emelkedett Csomafalva lakóinak száma.”[4]

Templom

A Hősök emlékműve helyén álhatott az a kis fatornyú kápolna, amely Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére épült az 1600-as években. Sajnos ennek a kápolnának az építéséről nincsenek pontos adatok.

A Domus História adatai szerint az előbbi kápolna mellé, úgymond a második templomunk építéséhez feltehetően 1727-ben kezdtek. A templom már 1730-ban használható volt. Ennek a templomnak a titulusa Szent Kereszt és a Szent Család volt. A templomnak a kórusát és tornya cserepezését Hajnal István alfalvi mesterember vezetésével készítik el 110 forintért, egy kordován csizmáért és egy nadrágra való brassói posztóért. 1741-ben vásároltak egy harangot is. Ez a templom a XX. század elejéig maradt meg.

A „Fényes - templom” építése

A mai templom építését 1875-ben kezdték el, és 1878-ban fejezték be. Török Ferenc plébános után mondjuk ezt a Fényes - templomnak. Darvas Albert plébános úr szerint:[5]„A nagy templom stiljét nem lehet ugyan megállapítani, de szép és vonzó”

Előbb a területet kellett megszerezni. 1730-ban gróf Lázár Ferenc adta a jelenlegi plébánia-terület egy részét, majd 1863-ban a Fülöp család cserélte le a plébánia és a templom szomszédságában levő három vékás földjét az alfalvi országút mellett az egyház tulajdonát képző területre, valamint a Csanából kielégítette Tófán Demetert, aki a Fülöp családnak belsőséget adott.[6]

 „34. 592 forint.”[7] Ezzel az összeggel kezdték el az új templom, a III. templom építését. „Hosszas vajúdás és fáradság után végre 1875. június hó 24-én az új templom építési munkálata kiadatott árlejtés után csik-taploczai örmény kereskedő Száva Kristófnak, aki később alvállalkozónak fogadta Kis Sándor-t, akkor munkavezető, most építészt, akinek vezetése alatt épült föl az egész templom, és pedig borszéki: Margitai mérnök azon tervrajza szerint, a melyek a püspöki hatóság csak kétszeri felküldés után fogadott el, mivel az olaszos stylt nem tartá a gyergyói éghajlatnak megfelelőnek.”[8]

A templom építése alatt Pál József volt a megyebíró. Jó szervező lehetett a néhai gondnokunk. A vaslábi mészkőbányát bérbe vette. A nagy gondot jelentő meszet a bérbevett bányából hazahordott kőből itthon égették ki. A falakhoz szükséges követ és téglát a nép hordta, illetve vetette. A falubeli igásállattal rendelkező lakos 72 napot ment a templom dolgában oda, ahova küldték.[9]

A gondokról is beszámol a Domus:

Fülöp István gyergyószentmiklósi ács hiába hagyta meg,-„hogy eszterhéj kieresztés is legyen”-, „… a Szilágyiak közül valaki „lármázott” és ragaszkodott az eredeti rajzhoz.”[10] „amire a szarufák végeiből Fülöp ácsmester kivágatta a terv szerint úgy 1½ métert azon szavak között: „most vágom Csomafalvának a nyakát”[11]. „Ráfekvő csatornával” készült el a templom fedélzete, amit el kellett távolítani.

A templom életében a háborúkat a csendes évek követik. A politikai körülmények körültekintő embert igényeltek, és ezt megkapta a közösség Darvas Albert plébános személyében, aki a mindennapi életben is alkalmazta a templomra mondott szavait.[12]

„Akosztikája jó, ha a szószékről beszélő a főbejárat felé fordul, és sokat nem forog.”

A gyergyócsomafalvi egyháziak 

Gyergyócsomafalván szolgáló plébánosok és káplánok   Adassék nekik tisztelet:[13]

A csomafalvi születésű papok:[14]

Rokaly Antal, dr. Lukács József, Kopacz Gergely, Madarász János, P. Ambrus Kapisztrán, P. Köllő Gábor, P. Borsos Dávid, Szilágyi István, Ambrus Imre, Bartalis Árpád, dr. Czirják Árpád, Szilágyi Lőrinc, Farkas Árpád, Erős Miklós, Fehér Márton, Csala László, Baróti Tibor, dr. Köllő Gábor, Baróti László, Baróti Csaba, Farkas László, Csata Miklós, Kiss Attila, Madarász Attila.

A csomafalvi születésű nővérek:

Ambrus Anna-Ágnes, Erős Teréz, Domokos Erzsébet, Köllő Rozália, Ambrus Anna, Ambrus Erzsébet, Borsos Julianna, Borsos Ágnes, Borsos Anna, Borsos Júlia, Szilágyi Veronika, Csiki Julianna, Csiki Amália, Csata Róza, Deák Regina, Erős Regina, Ambrus Regina, Páll Erzsébet, Páll Rozália, Rokaly Erzsébet, Kedves Rozália, Borsos Teréz.[15]

Az egyházközség kántorai

Székely Ferenc (1894-1922) 

A Székely család delnei származású.[16]Székely András és György Anna szülőknek 1863. okt. 6-án született a harmadik gyerekük, Ferenc. (Ignác, András, Ferenc és Róza) Ferenc 1886. február 21-én kötött házasságot Balogh Rozáliával. Ebből a házasságból 1888-tól 1913-ig tíz gyerek született. Kántortanítónknak felajánlották a kántori állást a kolozsvári Szent Mihály - templomban. 1609/1892 keltezéssel Bíró Béla apát plébános átiratot küldött Székely Ferenc kántortanító úrnak. Ő székelyföldet választotta, és itt, azaz itthon maradt.

A 25 letöltött szolgálati évre szép levelet kapott a főpásztortól.

„Tekintetes Kántortanító Úr!

„Ez év július havában lesz évfordulója annak, hogy ezelőtt 25 évvel Gyergyócsomafalván a kántortanítói állást elfoglalta. Tehát éppen egy negyedszázad óta munkálkodik úgy a templomban, mint az iskolában Isten dicsőségére, a hívek lelki üdvére, a jövő nemzedék művelése érdekében önfeláldozással, lelkiismeretes pontossággal és nagy szeretettel fellebvalóival és a hívekkel mindig a legnagyobb egyetértésben és áldásos békességben. Személyesen győződtem meg arról is, hogy mint családapa nagy és szép családját valódi keresztény szellemben mily példásán gondozta és mily féltékenyen őrizte. Mindezen nagyfontosságú kötelességek lelkiismeretes teljesítése által Isten segedelmével Gyergyócsomafalva közösségében szinte korszakalkotó munkát végzett.

Tudom, hogy ez évfordulónál meg állt egy kissé, visszapillantani a munkában eltöltött nagy időre, s buzgó imában mond hálát Istennek a sok kegyelemért. Nekem szintén jólesik egy ilyen derék, kötelességteljesítő kántortanítónak és buzgó családapának 25 éves fordulója alkalmából elismerésemet kifejezni, s vele együtt megköszönni Istennek a nyújtott kegyelmeket.

  További áldásos és lelkiismeretes munkálkodására Isten kegyelmét kérem, önre és kedves családjára főpásztori áldásomat szeretettel adom. 

  Gyulafehérvár, 1919. évi Július hó 7-én jóakaró főpásztora: Majláth Gusztáv erdélyi püspök

Tekintetes Székely Ferenc Kántortanító úrnak Gyergyócsomafalva”

Székely Ferenc kántori szolgálatát végezve, temetésen meghűlt, tüdőgyulladást kapott.

Szép munkájáért poraiban is áldott legyen!

Kováts Pongrác (1922-1934)

           „Kováts Pongrác kántortanító 42 évi szolgálata után szept. 1-el nyugdíjba vonult. Elsőrangú kántor volt egyénileg, de a karvezetést nem szerette, s így nem is gyakorolta. Mint tanító páratlan eredménnyel tanított és nevelt.”[17]

Petres Ignác (1934-1942)

  „Új ember volt ez évben Petres Ignác főkántor is, mert 1934 karácsonyára foglalta el állását. Elsőrendű kántor, aki működésével a választásból eredő ellenfeleit is egyik napról a másra leszerelte, szervezvén úgy a felnőttek, mint a gyermekek körében dalárdát s a népének fejlesztésére hetenkénti énekórát tart. Mint tanító, hogy milyen eredménnyel működik, két eset különösen jellemzi. 1934. júniusban a gyergyószentmiklósi kézimunka kiállításon a csomafalviak voltak a legelsők a hivatalos bírálat szerint is, akiket Petres tanított. 1935. nov. 21-én tartott tanítói gyűlésen Gyergyócsomafalván oly mintatanítást tartott, hogy a tanfelügyelő hivatalos helyettese Nicolae Diaconescu dicséretesre minősítette nagy magasztalások közepette. (…)”[18]

Márton László (1942-1949)

Nagyon szépen ír róla András Márton kántor úr, az utód.

András Márton (1949-1998)

A század leghosszabb ideig működő kántora. Levéltárunkban őrzött életrajzát legyen szabad ide másolnom:[19]

„Életrajz :András Márton, Csomafalván 1922. október 6-án születtem.Szüleim: András Márton és Sorbán Katalin. Volt még négy testvérem, két nagyobb fiú és két kisebb leány.Csomafalván végeztem a hét elemit és abszolváltam 1937-ben.

1938 – 1942 augusztusig a ferenceseknél voltam Vajdahunyadon és Déván. Vajdahunyadon kezdtem játszani harmóniumon, Déván 1940-42-ig az idős, gyenge hangú kántornak három-négy misén is énekelni segítettem, a Szent vagy Uram énekeskönyvből kb. 20 éneket lassan orgonáltam. Kívántam kántor lenni!

1942 augusztusában katonai behívót kaptam, rövid kiképzés után Déváról újoncként vittek az orosz frontra harcolni. Én a katonai behívóval augusztusban átszöktem Észak- Erdélybe, kb. egy hónapot szüleimnél voltam, majd októberben a Katonai Hatóság Pécsre irányított szolgálatra, és ott voltam 1944. áprilisig.

Pécsről hazajöttem, akkor hallottam itthon a templomban a Székelyföldön használatos Te-Deumot énekelni. Az áprilisi vasárnapokon mindig az orgona mellé állva énekeltem a Sz. V. U. ismert énekeit. Április végén egy ünnepi mise után az akkori szép bariton hangon éneklő, tehetséges kántor Márton László megkérdezte, hogy tudok-e orgonálni és a szombati vecsernye után meg is hallgatott. Bíztató véleménnyel volt, és felajánlotta a segédkántori lakáson levő harmóniumot gyakorlásra, hogy nemsokára a segédkántori teendőket elláthassam.

Nagy ambícióval sokat harmóniumoztam, miközben gimnáziumi magánvizsgára is készültem.

Bár az akkori plébános Sólyom B. nem helyeselte, mégis beleegyezett, hogy Márton László a saját zsebére, szép fizetéssel szolgálatba állítson.

Márton László irányított, segített, bíztatott, a rám bízott misékre is gyakran eljött és figyelt. A nagyobb ünnepi alkalmakkor, búcsúk, esküvők, az akkori előkelő és gazdagok szolgálatát ő végezte, de én is ott voltam és segédkeztem. Augusztus 25-én Márton László behívót kapott, ezért szeptember 3-án behívtak az Egyháztanács gyűlésre és akkor kértek meg, hogy vállaljam el a kántori teendőket. 1946 – 49-ig a hitoktatást is vállaltam, közben 44 – 47 között az I-IV. gimnáziumot is elvégeztem.

1947-ben Márton László kántor és a csíkszeredai hittanár bíztatására püspöki engedéllyel magántanulóként beiratkoztam a csíksomlyói kántortanítói képzőre és 1948. július 9-én diplomát szereztem.

1944 őszétől több mint egy évig egyedül láttam el a kántori teendőket, majd 1948 végéig Márton László segédkántora voltam, jóforma fizetést is kaptam, majd 1948 februárjában megnősültem.  

A falu nagy része jól megismert, tisztelt és szívesen támogatott a háború utáni ínséges években.

1949 elején Márton László lemondott a kántorságról, s a keresztek eltűntek az iskolákról, azután egyedül végeztem a kántori teendőket. 60 – 85 tagú énekkart szerveztem és vezettem, amelyekkel a különböző ünnepeken (Karácsony, Húsvét, búcsúk, elsőáldozások, bérmálások, kórustalálkozók) énekeltünk Isten dicsőségére.

A kommunizmus miatt a hittanórákra hiányosan járó V-VIII. osztályosokat tanítottam a templomi énekekre, amelyeket a misén szépen énekeltek.

A kántori teendők mellett a fizetésem pótlásaként gazdálkodtam, tehenet tartottam és méhészkedtem.

Három leányt neveltem fel, egy kisfiam meghalt. Hat unokám és négy dédunokám van.

Az 54 évi kántorságom alatt kb. 150 halottnak búcsúztatót, 60 esküvőhöz leánykikérőt, menyegzőköszöntőt valamint névnapi és más köszöntőket írtam.

A nagyon nehéz, háborús években, amikor már három gyermekünk volt, hívtak kántornak Gyergyószentmiklósra is, ajánlottak tisztviselői állást is, de engem itt tartott az ismerős csomafalviak között a hívek nagy ragaszkodása, bíztatása és lelkesített a „tömeg” buzgó éneke. A mai napig is a csomafalviak tiszteletét és figyelmességét élvezem.

A nyugdíjazásom után is szívesen segítettem a kántor utódaimnak, temetéseket helyettesítek, imádkozom a rózsafüzért az ünnepi nagymisék előtt és a temető kápolnában a halottak virrasztásán imádkozom, énekelek és ezek által hála Istennek úgy érzem, hogy még mindig az egyháznak szolgálhatok”

Király Sándor |1998 aug. 1-től - 2002 őszéig.|

Egy évig nem volt kántora az egyházközségnek.

Ambrus Tibor |2003. augusztus 1-től teszi szebbé énekével a templomi szolgálatot.|

Kántor, karnagy-uraink munkája felbecsülhetetlen. Helytállásukat nem tudjuk életükben megbecsülni. Megérdemelnék a legkevesebbet, hogy egy napon, Szent Cecília napján, értük végezzük a szentmisét.


[1] Marton József, Jakabffy Tamás, Az erdélyi katolicizmus százada, Verbum, 2007, 53

[2] Domus Historia, Csomafalviesis, 14

[3] Liber Rationis. I. 32

[4] Domus Historia, Csomafalviesis, 209

[5] Domus Historia, Csomafalviesis, 331

[6] Domus Historia, Csomafalviesis, 1-2

[7] Domus Historia, Csomafalviesis, 63

[8] Domus Historia, Csomafalviesis, 63-64

[9] Domus Historia, Csomafalviesis, 64

[10] Domus Historia, Csomafalviesis, 65

[11] Domus Historia, Csomafalviesis, 66

[12] Domus Historia, Csomafalviesis, 333

[14] Gyergyócsomafalvi levéltár, 45/2008

[15] Nem vagyok meggyőződve, hogy fogadalmat tudott tenni, mert a zárdát akkoriban oszlatták fel.

[16] Köllő Ignácné magángyűjteményéből, mint legközelebbi élő leszármazott.

[17] Vö. Domus Historia, Csomafalviesis, 268

[18] Domus Historia, Csomafalviesis, 275

[19] Plébánia levéltára 100/2008