Slideshow - címoldal

Kép: 
 

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 11 vendég van a webhelyen.

Miserend | Halottaink | Egyháztörténet | Gyergyócsomafalvi Plébánosok és Káplánok | | Kántorok |Elérhetőség | Irodai szolgálat | Gyergyócsomafalvi Római Katolikus Temető Szabályzata | A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez tartozó  Plébániák Igazgatási Szabályzata | Plébániai hittanórák rendje |Elsőáldozás 2014-ben

    

Foto:2010

Boldog Teréz anya gondolataival kívánok áldott Húsvéti Ünnepet

Az emberek gyakran esztelenül, logikátlanul és önző módon cselekszenek. - Mégis bocsáss meg nekik!

Ha barátságos vagy velük, szemedre vetik, hogy önzésből és érdekből teszed. - Legyél mégis barátságos!

Ha sikeres vagy, nyersz hamis barátokat és igazi ellenségeket. - Legyél mégis sikeres!

Ha nyitott és őszinte vagy, talán becsapnak. - Maradj mégis nyitott és őszinte!

Amit évekig építesz, egy éjjel alatt tönkre teheti valaki. - Építs mégis tovább!

Ha örömöt és boldogságot sugárzol, valószínűleg féltékenyek lesznek rád. - Légy mégis boldog!

A jót, amit ma teszel, holnapra biztos elfelejtik. - Mégis tedd a jót!

És ha a legjobbat adod magadból a világnak, az talán sosem lesz elég. - Te add mégis a legjobbat magadból!

Miért? Mert végső soron minden Isten és teközötted történik… Sosem közted és a többiek között.”

16/ 2014                   

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Virágvasárnap 

 

Nagyhétfő
Április 14.-én

Reggel kilenc órától templomtakarítás 

Délután hat órától

Szándékra

Misszió 

NAGYKEDD Április 15.-én

Délután hat órától

K

1). Sándor Ignácért 30 napos szentmise vég. özvegye és gyermekei

2). Sírmegbontásra és a Kortársak szándékára

Nagyszerda Április 16.-án.

Délután három órától

Szászfaluban keresztút és alatta gyóntatás

 

Délután négy órától a központban gyóntatás 

Délután hat órától

Szándékra

NAGYCSÜTÖRTÖK
Április 17.-én 

Délután hat órától

Az Oltáriszentség és papságszentségének alapítására ünnepi szentmise 

PÉNTEK

Április 18.-án 

Délután hat órától 

Hódolat a szent Kereszt előtt

NAGYSZOMBAT

Április 19.-én.  

Délután hét órától

Feltámadási szertartás és körmenet.

Kérem, hozzanak a szertartásra gyertyát

Húsvét

Reggel hat órától

Eledelszentelés mindkét templomban

kilenc órától

Gyülekező és indulás a határba

10 órától

Ima a határban

½ 11

Indulás a határból érkezők elé/ Alfalu felől érkeznek.

Órálás a templom előtt és ünnepi Nagymise 

este hat órától

Esti mise a központban

 Tisztelettel,    Ferencz Antal  Plébános

Halottaink:

Nyugodjon békében!

 

Órarend

Elsőáldozók felkészítője  :Hétfőn:15 órától ,

 2014-benn május 25.én van az elsőáldozás

                                        Hétfő:    14.00–14.50 I.és II osztályosok  
                                                      
16.00–16.50  V–VI. oszt. 

                                                Szerda: 14.00–14.50  IV. oszt.
                                                              
16.00–16.50  VII–VIII. oszt. 

 Ifjúsági óra Pénteken 19 órától

Tisztelettel, Ferencz Antal plébános

 

A Gyulafehérvári Római Katolikus Plébániák Igazgatási Szabályzatának kivonata

 

 

Az új Egyházi Törvénykönyv szerint a plébánia, a hívek ál­landó jelleggel megalapított közössége, melynek lelki gondozását a plébánosra bízták.

Plébánia alapítására, megszüntetésére vagy módosítására, a papi szenátus meghallgatásával, a megyéspüspök jogosult.

A plébánia egy meghatározott terület összes híveit magába foglalja.

A plébánia vezetője, képviselője a plébános, de vezetésében a világi hívek képviselete is részt vesz. Ők alkotják az egyháztanácsot.

Az egyháztanács

 

Az 519.k.2. előírja, hogy a plébános mozdítsa elő a világi híveknek az egyház küldetésében való sajátos részvételét.

Az egyháztanácsot minden plébánián meg kell szervezni.

Az egyháztanácsnak vannak választott és kinevezett tagjai.

A választás az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartozik.

Választható a plébánia minden 25-70 év közötti tagja, aki a plébánia területén lakik, nincsen kizárva a szentségek közösségéből, gyakorló katolikus, és évi hozzájárulással részt vesz a plébánia fenntartásában.

A közgyűlési választáshoz előzetes engedélyt kell kérni az Egyházmegyei Hatóságtól.

A választás jelölőlistával történik, amelyen legalább kétszer annyi jelölt kell szerepeljen, mint a megválasztható egyháztanácsosok száma. A jelöltek között nők is lehetnek.

A jelöltek listáját, az egyháztanácsból választott 5-10 tagú jelölőbizottság állítja össze.

A választók, a listán feltüntetett jelöltek közül választanak ki annyi egyháztagot, amennyi az egyháztanács létszámához szükséges.

Akik a létszám betelte után kapnak szavazatot, azokból póttagokat jelölnek ki, akiknek száma az egyháztanács létszámának 1/3-át érheti el.   Őket akkor hívhatják be az egyháztanácsba, ha időközben valaki meghal vagy kimarad.

 

Az egyháztanács tagjai hivatalból:   

- több segédlelkész esetén 1 segédlelkész

- kántor
- hitvallásos iskola igazgatója

- világi hitoktatók választott. képviselője

- hitbuzgalmi csoportok, karitatív szervezetek, az ifjúság egy-egy képviselője (ha a választottak közt már nem jutottak volna be).

A megválasztottak listáját 2 hétre a templom hirdető táblájára kifüggesztik. Ha valakinek kifogása van valamelyik megválasztott egyháztanácsos ellen, írásban adhat be tiltakozást.

A választott egyháztanácsot az Egyházmegyei Hatóság hagyja jóvá, a választásról felvett jegyzőkönyv alapján.

A jóváhagyott egyháztanács tagjai egy vasárnapi szentmisén közös szentáldozás után esküvel kötelezik el magukat

Az egyháztanács megbízatása három évre szól, de a megbízatást a megyéspüspök súlyos okból visszavonhatja.

A tagság megszűnik:

- ha a tag lemond;       

- ha 2-3 egymás utáni gyűlésen indokolatlanul nem vesz részt;
- ha a választáskor megszabott feltételeket, megváltozott körülményei miatt, már nem tudja teljesíteni.

Az egyháztanács feladatai:

- a lelki, karitatív, istentiszteleti, hitbuzgalmi élet támogatása, a plébániai egyesületek képviselőiből kinevezett tagok révén;

- a betegek, segélyre szorulók, vallásoktatásra kötelezett tanulók számbavétele;

- a katolikus lapok, kiadványok terjesztése.

Az egyháztanács hatáskörébe tartozik:        

- költségvetések megszavazása és a számadások elkészítése;

- a plébánia ingóságainak leltári nyilvántartása; 

- ingatlanok adásvétele az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával (1281.k.);          

- külön bizottság létesítése az egyházi épületek, temető gondozására (1280.k);

- határozat a javításokról, építési tervekről;

- a számvizsgáló bizottság útján a bevételek, kiadá­sok, templomi gyűjtések, fizetések, illetékek köny­velésének ellenőrzése;   

- határozat a kántor, valamint adminisztratív személyek alkal­mazásáról, javaslatot téve azok kinevezésére az Egyházmegyei Hatóságnak.

Mind a lelkipásztori, mind a gazdasági feladatok intézésére alakított bizottságok munkájában olyan hívek is bevonhatók, akik nem tagjai az egyháztanácsnak.

Az egyháztanács tisztviselői:

Az egyháztanács elnöke a plébános.

Az egyháztanács választja a gondnokot (megyebírót), a jegyzőt, pénztárost (ahol nincs könyvelő), a számvizsgálókat, akik lehetnek az egyháztanácson kívüli szakemberek is.

Az egyház tisztviselői, munkájukért díjazást nem kapnak. Nagyobb plébániákon az egyháztanács, az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával fizetést, vagy tiszteletdíjat szabhat meg.

Az egyháztanács tanácskozási rendje:

- az egyháztanács kötelezően rendes gyűlést tart legalább év elején és év végén. Szükség esetén a plébános rendkívüli gyűlésre hívja össze a tagokat;

- csak a plébános jogosult a gyűlés összehívására, amelyen ő elnököl;

- a plébános megbízásából, a segédlel­kész vagy a gondnok is elnökölhet a gyűlésen;

- a gyűlést írásban kell összehívni legalább 24 órával előbb, a napirendi pontok megjelölésével;

- a gyűlést imával nyitják meg;

- megállapítják, hogy a gyűlés határozatképes-e. A gyűlés ha­tározatképes, ha a tagoknak fele plusz egy személy jelen van;

- ha a tagok fele nem jelent meg a gyűlésen, a másodszor ugyanazon napirendi pontokkal összehívott gyűlés határozatképes, tekintet nélkül a jelenlévők számára;

- ha a tagok kívánják, felolvassák az előző gyűlésről felvett jegyzőkönyvet;     

- a jegyzőkönyv hitelesítésére az elnök két egyháztanácsost jelöl ki;

- a tárgysorozaton kívül napirendre tűzhető más ügy is, ha a tagok hozzájárulnak;

- a határozatokhoz egyszerű szavazattöbbség szükséges;

- a szavazás lefolytatható közfelkiáltással vagy titkos szava­zással;     

- a gyűlésről jegyzőkönyvet vesznek fel, amelyet aláír az el­nök, a jegyző és a két hitelesítésre kijelölt egyháztanácsos. A jegyzőkönyvben név szerint fel kell sorolni a résztvevő tagokat.

 

A közgyűlés

 

Az egyháztanács megválasztására, rendkívüli ügyek megtárgyalására, közgyűlés tartható.

A közgyűlést a plébános hívja össze az Egyházmegyei Hatóság jóváhagyásával.

A közgyűlésre a meghívást templomi hirdetésben, helyi egyházi közlönyben, legalább egy héttel a gyűlés napja előtt közölni kell.

_______________________________________________________________________________

49/ 2013-05-03

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Gyergyócsomafalvi Római Katolikus Temető Szabályzata

 

  1. Általános rendelkezések

1.1     A temető a katolikus egyház tulajdona. (CF.  Nr: 464 CN Nr. Cadastral: 549; területe: 20706 m2) + (2012-től: Nr. Cadastral: 50270; területe 5829 m2)

1.2     A szeretet kell, hogy irányítsa a temető gondozását, ezért ha valamit nem old meg a jelen szabályzat azt a Plébános, Gondnok, egyik Megyepolgár azonnali döntése rendezheti, amiről kötelesek jegyzőkönyvet felvenni és azt az érintett tudomására hozni, amit az köteles elfogadni arra a konkrét esetre vonatkozóan.

1.3     Jelen szabályzat minden eddigi gyakorlatot megszüntet és életbelépése után, az egyháztanács javasolhat arra vonatkozó módosítást a Főhatóságnak. A Főhatóság kezdeményezheti jelen szabályzat módosítását.

1.4       1.4.1 - Aki szekta tagja, aki az egyház ellen fordult, az egyházat üldöző közösség tagja lett, minden előjogát elveszíti a temetőre vonatkozóan, amit születése, vagy mint a község lakosa egyébként alanyi jogon megkaphatna. Ez addig érvényes, amíg a tévedést annak mértéke szerint ki nem igazította.

            1.4.2 - Ilyen esetben a döntést külön-külön kell meghozni a hívek és egyházunk érdekét szem előtt tartva.

 1.5    Értelemszerűen e szabályzat életbe lépésekor nincs sírmegváltás, a sírmegváltást helyettesíti az egyházi hozzájárulás rendezettsége 10 évre visszamenőleg. Ennek számítási módja a következő: egy havi minimálbér*12*1%*10

1.6. A nagyböjt és advent péntekjein csak akkor temetünk, ha a hívek felvállalják, hogy nem rendeznek tort.

 

 2. Nevezetes sírjaink

2.1 Főkereszt

2.2 Papjaink sírjai: Egyed Pál, Darvas Albert, Lázár Alajos, Bors István, ismeretlen lelkipásztor, Antal János, valamint Szilágyi István főtisztelendő urak sírjai.

 

2.3 Templomunkat építő Ft. Egyed Pál plébános sírja lezárt sír. Oda nem lehet temetkezni.

 

 3. Az egyház vezetőségének feladatai

 

3.1     Az egyház vezetősége köteles megszervezni, hogy elhunyt lelkipásztorainak sírjait fenntartsák és gondozzák. Ugyanez vonatkozik azon személyek sírjaira is, akik a közösségünk szolgálatában maradandó érdemeket szereztek az élet bármely területén.

3.2     Az egyház vezetősége az előbbi pontban foglalt kötelezettségét a gyerekek, Keresztőrök, Máriás-lányok, Rózsafüzér társulatok és a temetőgondnok bevonásával végzi.

3.3     Változott körülmények között módosító javaslatot tehet jelen szabályzathoz.

3.4     Köteles a jelen szabályzat rendelkezéseinek érvényt szerezni és azokat pontosan betartatni minden körülmények között.

3.5       Jelen szabályzatot a tudomásulvétel érdekében kihirdeti.

3.6     Jelen szabályzat a Főhatósághoz való felterjesztés és jóváhagyás után érvényes.

3.7     Az egyház kössön megállapodást a polgári hatóságokkal. A melléklet része e szabályzatnak.

3.8     Az egyház kössön szerződést a temetőnk gondnokával, az alábbi általános elveket pontosítva. (A melléklet része e szabályzatnak.)

 

 4. A temetőgondnok kötelezettségei

 

4.1     A temetőgondnok feladata a fenti szabályzat szigorú betartása és betartatása, azonnal felszólítva a hibázó személyt a szabályzat betartására.

4.2     Köteles az egyházat ért károk megtérítésére, ha ezek saját hibájából történtek.

4.3     Köteles a szeméttárolót rendben tartani.

4.4     A régi, elhagyott, gondozatlan sírokat nyilvántartani.

4.5     A kápolna és a többi épület tisztaságának fenntartása és környékük rendben tartása.

 

 5. A sírhely

 

5.1 Temethető az, akinek van sírhelye.

5.2 Amennyiben nincs sírhely, azt a temető gondnoka jelöli ki az eleve megállapított parcellában és sorban, a következő helyen, és azt kötelesek vagyunk elfogadni.

       5.2.1. Megállapodnak egy ilyen „tartalék” sírhelyről, már a haláleset előtt.

       5.2.1. Ezt a sírhelyet kell igénybe venni akkor is, ha lezáratlan, vitás ügy van a családi sírhely körül

5.3 A temetéskor lefizetett összeg, az illető terület használati díja és nem módosítja az egyház tulajdonjogát, mely örökös Míg a használati díj időben korlátozott.

5.4 Exhumálást végezni csak a törvényes formák betartásával, valamint az egyháztanács írásbeli, előzetes engedélye alapján szabad.

5.5 Sírba újratemetni csak a temetés időpontjától számított, állami törvényekben szabályozott év letelte után lehetséges. Minden más tett csak saját felelősségre történhet.

5.6 Nem lehet a sírt az oda történt temetés jogán végérvényesen – beleértve a használati jogot is - magunkénak tekinteni.

5.7  A sírhely nem jogosítja fel minden további nélkül a családot keretezésre, síremlék állítására, betonlappal, vagy kővel való lefedésre, azaz a sírhely örökösítésére.

5.8 Az egyház részéről beleegyezést kell kérnünk az 5.7. pontban foglaltak elvégzésére. Síremlék, azaz nagyobb építmény: kripta (föld felett vagy földben) esetében a tervrajzot előzőleg jóvá kell hagynia az egyháztanácsnak.

5.9 Az 5.8. pontban foglaltakat az egyház rendes körülmények között megadhatja.

5.10  A körülményeket illetően:

       5.10/1 A sírkeretek, kisebb síremlékek mérete:

              - a kettős sír 200 cm*250 cm (szélesség - hosszúság),

                   - az egyes sír 100 cm*250 cm nagyságú lehet.

                   Ez a méret magába foglalja a keretet és a keresztet.

       5.10/2 A létező szomszédos sírkerettel összeönteni az új keretet csak a szomszéd és az egyházközség illetékese tudtával, írásos beleegyezés után lehet, de az új keret vagy síremlék a sorból nem lóghat ki.

       5.10/3 Az új részben a sírhely keretének külseje a szomszédos kerettől 50 cm távolságra kell legyen.

       5.10/4 Az Egyházközség nem vállalja a rosszul  épített síremlék, keret okozta anyagi, erkölcsi károk rendezését, ha az békés úton lehetetlen.

       5.10/5 A vétkes köteles megtéríteni a kárt.

       5.10/6 Vita esetén - amíg az eljárás folyik - az egyenes ági rokonok esetében a ravatalozót nem lehet használni, temetést a jogtalanul épített sírban csak a károk rendezése után lehet végezni. Ilyen esetben a tartalék sírhelyet kell igénybe venni. (lásd 5.2 pont)

       5.10/7 Ha békés úton nem lehet rendezni a bajt, a Gyergyószentmiklósi Bírósághoz kell fordulni.

       5.10/8 Használati jogánál fogva a sértett fél kezdeményezheti az eljárást az 5.10/7 pontban megjelölt fórumon.

5.11 Mivel a temető az egyház tulajdona, ezért a területén létrehozott mindennemű építmény használati jogának lejárta után az egyház birtokába megy át minden ellenszolgáltatás nélkül, mellyel szabadon rendelkezhet.

5.12 A temetőben, az 50 évnél idősebb síremlékek védettek. Az ezekre felírt szöveg letörlése, módosítása tilos az egyház illetékes bizottságának jóváhagyása nélkül. Az 50 évnél régebbi síremlékek módosítását csak az egyház kezdeményezheti.

5.13  A régi sírkövet az új sírkeretre vissza kell állítani.

5.14 A sírra vonatkozólag a temetés után elveszít minden jogot az odatemetett leszármazottja, ha 10 évig nem gondozta a sírt.

5.15 A 2. pontban már előzőleg ismertetjük az értékes, falunk számára sokat jelentő sírokat, amelyeket nem lehet temetkezésre használni.

5.16 A temető a nyitvatartási időben látogatható. Fényképezés, filmezés, videofelvétel készítése magán célra nem esik korlátozás alá. Ennek közzététele csak az egyháztanács vagy plébános írásbeli engedélye alapján lehetséges.

5.17 A temetőben, a temetőhöz nem illő tevékenység folytatása szigorúan tilos.

5.18 A sírokról származó mindennemű hulladékot csak a tároló helyeken szabad elhelyezni.   

 

  6.    Temetés illetéke 

    6.1 Csomafalván élő személyek esetében

 

6.1.I  Az egyházért sokat tett család halottja

 

Nem csak temethetők, hanem térítésmentesen kapják az egyház részéről a szolgálatot:

             6.1.I./1 Az Egyházközség papjai, alkalmazottai, akik aktív szolgálati időben hunytak el.

             Nyugdíjba vonulás után vagy munkahely változtatás esetén csak az, aki legalább 10 évet volt az egyház alkalmazottja.

            6.1.I/2    Azok az édesapák és édesanyák, akik papot neveltek az egyháznak.

 

6.1.II Ha az elhunyt katolikus

 

6.1.II./1 Családot az egy háztartásban élő személyek képeznek, vagyis apa, anya, nyugdíjjal nem rendelkező nagyszülők, nem nős illetve nem férjezett gyermekek, diákok. A nős illetve férjezett gyermekek abban az esetben is külön családot képeznek, ha együtt laknak a szülőkkel.

6.1.II./2  Aki keresztszülői tisztséget vállalt, vagy a 24 életévét betöltötte, különösen, ha munkahellyel rendelkeznek, külön családnak számít.

6.1.II./3 Az évi hozzájárulása eleve rendben kell legyen az utolsó 10 évre vonatkozóan.

6.1.II./4 Csak a haláleset előtt kiállított nyugta lehet bizonyító erejű.

   6.1.II./5 A kimaradt éveket utólag, de a temetés előtt kell kifizetni, ez az elmaradt év minimál bérének 1%-át jelenti.

    6.1.II./6 Számítás módja: minimálbér*12 hónap*1%

 

6.1.III. Ha egyházközségünk tagjának a párja hal meg és az elhunyt fél a történelmi egyház tagja

 

6.1.III./1 Az egyházi hozzájárulást a saját lelkészénél kell rendezni. A katolikus félnek 10 évre rendben kell legyen a hozzájárulása. Szorgalmazzuk a temetési díj egyházunknál aktuális összegét.

6.1.III./4 Saját lelkész, aki a temetést vállalja, írásban kell kérje a szertartás engedélyezését. Ezt csak nagyon súlyos körülmény miatt lehet megtagadni.

 

6.1.IV. Ha mindkét fél más vallású, de az életben maradt fél nem szekta, vagy egyház ellenes szervezet tagja

 

6.1.IV./1 Saját lelkész, aki a temetést vállalja, írásban kéri azt.

6.1.IV./2 Az írásos kérelemmel azt igazoljuk, hogy az elhunytnak a saját egyházközösségével, gyülekezetével vagy hitközségével szemben nincs kötelezettsége. Ebben az esetben a kápolnahasználatra és temetőhasználatra szorgalmazzuk az aktuális temetési díjnak kétszeresét.

6.1. IV./3 Ha nem fizették sehol az egyházi hozzájárulást, temetkezhetnek ebbe a temetőbe, de az országos minimálbérnek megfelelő összeget és kétszeres temetési díjat kell befizetniük az egyház pénztárába.

6.1. IV./4 Csak a halálesetet megelőzően kiállított nyugta érvényes.

 

6.2 Hazahozott halott

 

6.2.I. Általános elvek:

 

Haza lehet hozni, ha az elhunytnak:

 

6.2.I.1.         A szülei temetőnkben pihennek.

6.2.I.2.            10 évig hozzájárult az egyházközség kiadásaihoz.

6.2.I.3.     Akinél bizonyítani lehet írásban lakóhelye illetékese által, katolikus, illetve történelmi egyházához való töretlen hűségét.

6.2.I.4.     Minden esetben, tiszteletben kell tartanunk a sírhelyre vonatkozó szabályokat.

 

6.2. II. Anyagiak

 

6.2.II.1. Azon elhunyt személyek, akik megfelelnek az egyházi hozzájárulás kérelmének saját plébániájukon vagy itt 10 évig hozzájárultak az egyház kiadásaihoz, fizessék itt az aktuális temetési díjat.

6.2.II.2. Ha nem fizetett a lakhelye szerinti plébánián az elhunyt, a legközelebbi hozzátartozó írásban kérje, hogy a helyi plébános temesse. Kifizeti 10 évre az egyházi hozzájárulást, a hozzájárulás mellett befizeti a minimálbérnek megfelelő összeget a temető gondozásra és a ravatalozó fenntartásra.

6.2.III. Szektás,

 Hitehagyó temetésén írásbeli kérés szükséges, valamint a 10 éves hozzájárulás kifizetése illetve a minimálbér után számolt összeg és háromszoros temetési illeték rendezése.

 7. Határozat az öngyilkosok temetésének rendjére

7.1 A hely

7.1.1 Szigorúan a kápolnából.

7.1.2 A temetőben az öngyilkosoknak fenntartott külön helyet lehet csak igénybe venni.

7.1.3 Az öngyilkosok sírjába nem temethetők a természetes halállal meghalt hozzátartozók.

7.2 Ki számit öngyilkosnak?

7.2.1 Öngyilkos az, akit a hozzátartozók annak beismernek, vita esetén az orvosi papír a mérvadó.

7.2.2 Amíg az ellenkezője be nem bizonyult a halált természetesnek véljük.

7.2.3 A plébános megköszöni annak, aki ezt komolyan bevallja.

7.3 A temetés módja

7.3.1 A szertartás visszafogott, nincs ének és harang. A pap reverendában és stólában végzi a szertartást.

          7.3.2 Két vezérzászlót lehet használni a hármas-kereszt nélkül

          7.3.3 Rózsafüzér társulat zászlóját nem lehet használni.

7.3.4 Hirdetésben – (Kábel TV) - is javasolja a tanács a megkülönböztetést.

7.4 Érvénybe lép azonnali hatállyal

7.5 Végrehajtója a plébános és temetőgondnok.

7.6 Az egyháztanács változtathat ezen, elfogadva a Főhatóság későbbi rendelkezéseit.

7.7 A szomszéd közösségek eltérő gyakorlata nem hivatkozási pont jelen rendelkezésre.

7.8 Szomorúan hozza a tanács jelen határozatát:

Nem büntetni akarva ezzel, hanem a falu lelkét, jóérzését megszólítva és kérve, hogy az ilyen helyzetbe került falusfeleinket foglaljuk imánkba, mert Istené az utolsó szó.

 

 8. Záró rendelkezés

Az Egyháztanács a kellő megfontolás után megbízza a mindenkori plébánost, hogy a temető területén területrendezési munkálatokat végeztethessen. Az előzetes feltétele:

-        a FH. engedélye,

-         hogy a síremlékek megmaradjanak eredeti helyükön vagy sorba rakva egy kijelölt helyre kerüljenek,

-        a munkálatok után a temető ezen részét a mindenkori plébános megáldja és az érintett síremlékek alatt eltemetettekért szentmisét végez,

-        a FH. egyszer megadott engedélye után minden jövőbeni munkálat előtt a Plébános az Egyháztanáccsal egyeztet és a területről a munkálat előtt fényképet készítenek,

-        a Főhatóság későbbi rendeleteit elfogadjuk.

 

Készült. 2013.05.03.

Gondnokok                                                                                         Plébános

(aláírás)

Konvenció - Megállapodás

 

Egyrészt a Római Katolikus Plébánia, képviseli a plébános: (mindenkori) Másrészt

Polgármesteri Hivatal, képviseli a polgármester: (mindenkori)

Tárgy:

A plébánia tulajdonát képező temető megjelölt részének a kölcsönös használata.

A plébánia a hivatalnak segít abban, hogy felajánlja a temető egy részét, hogy oda lehessen temetni azokat, akik Csomafalván halnak meg, de nem tartoznak a plébánia hívei közé.

 

A hivatal segít a plébániának, temetőgondnoknak, hogy az intézmény épületében le lehessen bonyolítani a temetés körüli adminisztratív teendőket:

-        adatok felvétele,

-        pénzügyek rendezése.

A romákra is vonatkozik a 10 évre szóló egyházi hozzájárulás befizetése. Temetőhasználatra az országos minimálbér után számolt összeg rendezettsége.

Temető, kápolna használata csak a délutáni órákban, este hat óráig lehetséges.

A rendőrség utasítása, a biztonság megteremtésére.

 

Csomafalva

2013.05.05.

(aláirások)

 

 

Megállapodás

 

Egyrészt a Római Katolikus Plébánia, képviseli a gondnok és plébános.

Másrészt

_______________ temetőgondnok, igazolja magát CNP__________________

Tárgy: temetések

 

A temetőben csak a temetőgondnoknak van joga a temetés lebonyolítására. Másnak külön engedéllyel lehet csak levezetni a temetés civil vonatkozását.

A temetések lebonyolítása körüli engedélyek beszerzése a temetőgondnok feladatköre.

Egészségügyi előírások betartása a temetések alatt a temetőgondnok feladatköre.

A síremlékek állítása, felújítása a temetőgondnokra van bízva. Csak az Ő engedélyével és felelősségére állíthat más vállalkozó sírkertet, síremléket a temetőben.

Az üres helyeket csak a plébánossal megbeszélve lehet kiadni. A temetőben senkinek nincs joga magának sírhelyet kijelölni.

 

Csomafalva

2013.05.05

(aláirások)

________________________________________________________________

Vasárnapi Miserend:

Központban reggel fél kilenc órától kicsimise a gyerekek részére

                  délelőtt 11 órától ünnepi nagymise

                   este hat órától nyári időben illetve öt órától téli időszámítás idején

Szászfaluban Háromnegyed tíz órától vannak a szentmisék


Elérhetőség

Tel: 0266-351029

Plébános:

T. Ferencz Antal plébános

ferenczantal@vipmail.hu

Mobil. 0744-523023

Káplán:

T. Kovács Zsolt segédlelkész

Mobil:0745852611

2012/95

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

 

Irodai órarend

HÉTFŐ 

9 órától 11 óráig

KEDD

Szabadnap

SZERDA

9 órától 11 óráig

CSÜTÖRTÖK

9 órától 11 óráig

PÉNTEK

9 órától 11 óráig

Szombat

Szabadnap

 

Tisztelettel ajánlom, hogy a HALÁLESETET mielőbb jelentsük be!

 SÚLYOS BETEGHEZ órarendtől függetlenül megyünk!

 HÁZASSÁGRAKERESZTELŐRE jelentkezőket szeretettel kérem, a maroktelefonom számát használva is intézhetik a jelentkezés időpontjának megbeszélését.

A jelentkezésnél hozzuk magunkkal az állami keresztlevelét a babának és a szülők házassági, vagy esetenként a személyazonossági iratát

Házasságra jelentkezzők hozzák magukkal a civil keresztlevél vagy esetenként a civil házasság igazoló iratát.

 

Plébános elérhetősége (0744-523023)

 A TISZTELENDŐ úrral is lehet a fenti dolgokban beszélni:

Kovács Zsolt tisztelendő úr elérhetősége: 0745852611

 

Tisztelettel Ferencz Antal Plébános


Az egyházközség búcsúja:

Szent Péter és Pál (június 29),

Szászfaluban

Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25).

 

 

             templom_honlapra.jpg

    

A Gyergyócsomafalvi Egyházközség története 

 

Összeállította: Ft. Ferencz Antal

 

Ezeréves múltunkból, Főegyházmegyénk életéből, kicsi de sajátos színfolt Gyergyócsomafalva. Az innen indult emberi sorsok öröme, könnycseppje kellett és kell. Szebbé tette, és ma is gazdagítja Szent István-i örökségünket.

 

Alapítási okirat, levéltári dokumentumok 

 

81/2005. iktatószámmal kimutatásunk van a plébánia levéltárának tartalmáról. Az egyik legbecsesebb értékünk az 1697-1831 időszakot tárgyaló Liber Rationis I. nevezetű kötet. Ez tartalmazza az alapítási okiratunk másolatát. Az okirat a főpásztor szeretetének írott nyoma.

 

Az alapítási okirat

 

Dicsirtessék a Jesus Christus.

„Adassék ez Levelem Csomafalva becsületes lakosok[na]k. Meg vallom Lelki fiaim, nagy vigasztalással, nagy örömmel olvastam kegyelmetek Instantiáját, és hogy kegyelmetek kérésének eleget tehessek, legközelebb adandó alkalmatossággal kívánom vigasztalnom kegyelmeteket Lelki Attyával, csak a csendes egyezés legyen meg az Alfalviakal, és mostani Plébánossal. Ezek után az Úr Istentől minden lelki és testi áldást kívánván. Maradok kegyelmeteknek

Szíbeli igaz Attya Zorger Gergely

Erdelyi Püspök E. mp.

Karoly Fejer Várat 15 Martii 1730”

 

A Domus História 209. oldalán olvashatunk arról, hogyan és milyen kéréssel fordult Csomafalva népe a főpásztorához, amelyre minden bizonnyal az előbbi levelet küldte az Egyházmegyei Főhatóság.

 

A plébánia védőszentjei 

 

Az 1721-es főpásztori látogatás jegyzőkönyve tényként említi: Alfalu filiája voltunk Szent Péter és Pál tiszteletére. Az évek során több harang hívta egyházközségünk hívő népét az imára. Az elsőt, amiről tudomásunk van, már Szent Péter és Pál tiszteletére öntötték 1741-ben.

 „anno 1741. Die 9. Novembris érkezett haza Páll Lörincz a Haranggal, melly két száz húszon négy Fontos, melyről a M[éltósá]g[o]s Úr G[ene]ralis Vicarius Kastal János Úr de Datum prima Novembris Károly várról irt Levele tenore szóról szóra ez. (…) Az Harangonvaló inscriptio pedig ez: Az első oldalán

In Honorem S.S. Apost. Petri et Pauli Anno Dni 1741

A másikán:

Gyergyo Csomafalvenses Parochiani Rom. Catho. Fundi curarunt.Per Jacobum Schoenfeldt. A két írás között vagyon egyik felöl Sz. Péter, más felöl Sz. Pál Apostolok képe Sculpalva, az első inscriptio felé arczal. Innen Sz. Pál (…) Tul Sz. Péter képei.”

 

A közösség új harangot kapott, az egyházmegye pedig püspököt.

Együtt lélegzett, épült vagy kesergett a püspökség a plébániáival.

Kolobusiczkiy Ferenc lett 1741-től az egyházmegyénk püspöke. Kedves nekünk a személye, mert nagyméltóságától, közvetítésével kaptuk, 1747. május 20-án, a Szent Péter ereklyét. Rómában, a megfelelő hivatalban kiejtették, leírták a szót: „Gyergyócsomafalva”. Az egyházmegye felszusszant:[1] „Neve és alakja számos vonatkozásban bevésődött a magyarok emlékezetébe. Ez a név fémjelezi leginkább a katolikus restaurációt, mint ahogy a protestánsok számára azt a folyamatot, amelyet ellenreformációnak is nevezhetünk”

 

Az első keresztelő

 

A Domus História szerint 1730. augusztus 28-án jegyeztek be először a Kereszteltek anyakönyvébe.[2]

„Hogy az alfalviakkal való kiegyezés hogy történt, annak a nyomára nem akadtam, de ezen kérésnek az lett az eredménye, hogy 1730. aug. 28-án a csomafalviaknak már külön papjok volt, amit bizonyít a gyergyócsomafalvi legelső plébánosnak a kereszteltek I. könyve, első lapján tett ama megjegyzése: „Ego Pater Michael Tobi, primus csomafalvensis plebanus legitime juxta situm S. Romanae Ecclesiae baptisavi sequentes”, s ez után megkezdi a kereszteltek anyakönyvét vezetni, mint gyergyócsomafalvi plébános”.[3]

„Báró Szepessy Ignác 1823. június 3–4-én történt főpásztori látogatása alkalmával összeállított „Canonica Visitacio”-ban megállapítja hiteles okiratból a gyergyócsomafalvi önálló hitközség alapításának idejét, okait és feltételeit. Eszerint a szeparációs mozgalmak már 1728-ban megindulnak, de csak 1730-ban fejeződnek be, mikor is P. Tobi Mihály, mint első plébános elfoglalja állását, és augusztus 28-án megkereszteli az első gyermeket, Pál Erzsébetet.

 A népesedés rohamos emelkedésére jellemzők a következő számok:

1728. körül a hívek száma hozzávetőleg 400 körül (van.)

1823-ban 1220 a lélekszám. Ebből tanköteles 97, iskolába járt rendesen 62.

1928-ban 4600 körül van a hívek száma, (…)

A népesedési mozgalom szerint a születések száma 1841-ben éri először a százat, 1912-ben a 200-at. (…)

Ezekhez az adatokhoz nem kell kommentár. A tények beszélnek.

200 esztendő alatt tizenegyszeresére, az utóbbi 100 esztendő alatt ötszörösére emelkedett Csomafalva lakóinak száma.”[4]

 

Templom 

 

A Hősök emlékműve helyén álhatott az a kis fatornyú kápolna, amely Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére épült az 1600-as években. Sajnos ennek a kápolnának az építéséről nincsenek pontos adatok.

A Domus História adatai szerint az előbbi kápolna mellé, úgymond a második templomunk építéséhez feltehetően 1727-ben kezdtek. A templom már 1730-ban használható volt. Ennek a templomnak a titulusa Szent Kereszt és a Szent Család volt. A templomnak a kórusát és tornya cserepezését Hajnal István alfalvi mesterember vezetésével készítik el 110 forintért, egy kordován csizmáért és egy nadrágra való brassói posztóért. 1741-ben vásároltak egy harangot is. Ez a templom a XX. század elejéig maradt meg.

 

A „Fényes - templom” építése

 

A mai templom építését 1875-ben kezdték el, és 1878-ban fejezték be. Török Ferenc plébános után mondjuk ezt a Fényes - templomnak. Darvas Albert plébános úr szerint:[5]„A nagy templom stiljét nem lehet ugyan megállapítani, de szép és vonzó”

Előbb a területet kellett megszerezni. 1730-ban gróf Lázár Ferenc adta a jelenlegi plébánia-terület egy részét, majd 1863-ban a Fülöp család cserélte le a plébánia és a templom szomszédságában levő három vékás földjét az alfalvi országút mellett az egyház tulajdonát képző területre, valamint a Csanából kielégítette Tófán Demetert, aki a Fülöp családnak belsőséget adott.[6]

 „34. 592 forint.”[7] Ezzel az összeggel kezdték el az új templom, a III. templom építését. „Hosszas vajúdás és fáradság után végre 1875. június hó 24-én az új templom építési munkálata kiadatott árlejtés után csik-taploczai örmény kereskedő Száva Kristófnak, aki később alvállalkozónak fogadta Kis Sándor-t, akkor munkavezető, most építészt, akinek vezetése alatt épült föl az egész templom, és pedig borszéki: Margitai mérnök azon tervrajza szerint, a melyek a püspöki hatóság csak kétszeri felküldés után fogadott el, mivel az olaszos stylt nem tartá a gyergyói éghajlatnak megfelelőnek.”[8]

A templom építése alatt Pál József volt a megyebíró. Jó szervező lehetett a néhai gondnokunk. A vaslábi mészkőbányát bérbe vette. A nagy gondot jelentő meszet a bérbevett bányából hazahordott kőből itthon égették ki. A falakhoz szükséges követ és téglát a nép hordta, illetve vetette. A falubeli igásállattal rendelkező lakos 72 napot ment a templom dolgában oda, ahova küldték.[9]

A gondokról is beszámol a Domus:

Fülöp István gyergyószentmiklósi ács hiába hagyta meg,-„hogy eszterhéj kieresztés is legyen”-, „… a Szilágyiak közül valaki „lármázott” és ragaszkodott az eredeti rajzhoz.”[10] „amire a szarufák végeiből Fülöp ácsmester kivágatta a terv szerint úgy 1½ métert azon szavak között: „most vágom Csomafalvának a nyakát”[11]. „Ráfekvő csatornával” készült el a templom fedélzete, amit el kellett távolítani.

A templom életében a háborúkat a csendes évek követik. A politikai körülmények körültekintő embert igényeltek, és ezt megkapta a közösség Darvas Albert plébános személyében, aki a mindennapi életben is alkalmazta a templomra mondott szavait.[12]

„Akosztikája jó, ha a szószékről beszélő a főbejárat felé fordul, és sokat nem forog.”

 

A csomafalvi születésű papok:[14]

Papok

Rokaly Antal, dr. Lukács József, Kopacz Gergely, Madarász János, P. Ambrus Kapisztrán, P. Köllő Gábor, P. Borsos Dávid, Szilágyi István, Ambrus Imre, Bartalis Árpád, dr. Czirják Árpád, Szilágyi Lőrinc, Farkas Árpád, Erős Miklós, Fehér Márton, Csala László, Baróti Tibor, dr. Köllő Gábor, Baróti László, Baróti Csaba, Farkas László, Csata Miklós, Kiss Attila, Madarász Attila.

Nővérek:

 

Ambrus Anna-Ágnes, Erős Teréz, Domokos Erzsébet, Köllő Rozália, Ambrus Anna, Ambrus Erzsébet, Borsos Julianna, Borsos Ágnes, Borsos Anna, Borsos Júlia, Szilágyi Veronika, Csiki Julianna, Csiki Amália, Csata Róza, Deák Regina, Erős Regina, Ambrus Regina, Páll Erzsébet, Páll Rozália, Rokaly Erzsébet, Kedves Rozália, Borsos Teréz.[15]

 

Az egyházközség kántorai  

 

Székely Ferenc (1894-1922) 

 

A Székely család delnei származású.[16]

Székely András és György Anna szülőknek 1863. okt. 6-án született a harmadik gyerekük, Ferenc. (Ignác, András, Ferenc és Róza) Ferenc 1886. február 21-én kötött házasságot Balogh Rozáliával. Ebből a házasságból 1888-tól 1913-ig tíz gyerek született. Kántortanítónknak felajánlották a kántori állást a kolozsvári Szent Mihály - templomban. 1609/1892 keltezéssel Bíró Béla apát plébános átiratot küldött Székely Ferenc kántortanító úrnak. Ő székelyföldet választotta, és itt, azaz itthon maradt.

A 25 letöltött szolgálati évre szép levelet kapott a főpásztortól.

„Tekintetes Kántortanító Úr!

Ez év július havában lesz évfordulója annak, hogy ezelőtt 25 évvel Gyergyócsomafalván a kántortanítói állást elfoglalta. Tehát éppen egy negyedszázad óta munkálkodik úgy a templomban, mint az iskolában Isten dicsőségére, a hívek lelki üdvére, a jövő nemzedék művelése érdekében önfeláldozással, lelkiismeretes pontossággal és nagy szeretettel fellebvalóival és a hívekkel mindig a legnagyobb egyetértésben és áldásos békességben. Személyesen győződtem meg arról is, hogy mint családapa nagy és szép családját valódi keresztény szellemben mily példásán gondozta és mily féltékenyen őrizte. Mindezen nagyfontosságú kötelességek lelkiismeretes teljesítése által Isten segedelmével Gyergyócsomafalva közösségében szinte korszakalkotó munkát végzett.

            Tudom, hogy ez évfordulónál meg állt egy kissé, visszapillantani a munkában eltöltött nagy időre, s buzgó imában mond hálát Istennek a sok kegyelemért. Nekem szintén jólesik egy ilyen derék, kötelességteljesítő kántortanítónak és buzgó családapának 25 éves fordulója alkalmából elismerésemet kifejezni, s vele együtt megköszönni Istennek a nyújtott kegyelmeket.

   További áldásos és lelkiismeretes munkálkodására Isten kegyelmét kérem, önre és kedves családjára főpásztori áldásomat szeretettel adom. 

   Gyulafehérvár, 1919. évi Július hó 7-én jóakaró főpásztora: Majláth Gusztáv erdélyi püspök

Tekintetes Székely Ferenc Kántortanító úrnak Gyergyócsomafalva”

Székely Ferenc kántori szolgálatát végezve, temetésen meghűlt, tüdőgyulladást kapott.

Szép munkájáért poraiban is áldott legyen!

 

Kováts Pongrác (1922-1934)

 

            „Kováts Pongrác kántortanító 42 évi szolgálata után szept. 1-el nyugdíjba vonult. Elsőrangú kántor volt egyénileg, de a karvezetést nem szerette, s így nem is gyakorolta. Mint tanító páratlan eredménnyel tanított és nevelt.”[17]

 

Petres Ignác (1934-1942)

 

   „Új ember volt ez évben Petres Ignác főkántor is, mert 1934 karácsonyára foglalta el állását. Elsőrendű kántor, aki működésével a választásból eredő ellenfeleit is egyik napról a másra leszerelte, szervezvén úgy a felnőttek, mint a gyermekek körében dalárdát s a népének fejlesztésére hetenkénti énekórát tart. Mint tanító, hogy milyen eredménnyel működik, két eset különösen jellemzi. 1934. júniusban a gyergyószentmiklósi kézimunka kiállításon a csomafalviak voltak a legelsők a hivatalos bírálat szerint is, akiket Petres tanított. 1935. nov. 21-én tartott tanítói gyűlésen Gyergyócsomafalván oly mintatanítást tartott, hogy a tanfelügyelő hivatalos helyettese Nicolae Diaconescu dicséretesre minősítette nagy magasztalások közepette. (…)”[18]

 

Márton László (1942-1949)

 

Nagyon szépen ír róla András Márton kántor úr, az utód.

András Márton (1949-1998)

 

A század leghosszabb ideig működő kántora. Levéltárunkban őrzött életrajzát legyen szabad ide másolnom:[19]

„Életrajz

András Márton, Csomafalván 1922. október 6-án születtem.

Szüleim: András Márton és Sorbán Katalin. Volt még négy testvérem, két nagyobb fiú és két kisebb leány.

Csomafalván végeztem a hét elemit és abszolváltam 1937-ben.

1938 – 1942 augusztusig a ferenceseknél voltam Vajdahunyadon és Déván. Vajdahunyadon kezdtem játszani harmóniumon, Déván 1940-42-ig az idős, gyenge hangú kántornak három-négy misén is énekelni segítettem, a Szent vagy Uram énekeskönyvből kb. 20 éneket lassan orgonáltam. Kívántam kántor lenni!

1942 augusztusában katonai behívót kaptam, rövid kiképzés után Déváról újoncként vittek az orosz frontra harcolni. Én a katonai behívóval augusztusban átszöktem Észak- Erdélybe, kb. egy hónapot szüleimnél voltam, majd októberben a Katonai Hatóság Pécsre irányított szolgálatra, és ott voltam 1944. áprilisig.

Pécsről hazajöttem, akkor hallottam itthon a templomban a Székelyföldön használatos Te-Deumot énekelni. Az áprilisi vasárnapokon mindig az orgona mellé állva énekeltem a Sz. V. U. ismert énekeit. Április végén egy ünnepi mise után az akkori szép bariton hangon éneklő, tehetséges kántor Márton László megkérdezte, hogy tudok-e orgonálni és a szombati vecsernye után meg is hallgatott. Bíztató véleménnyel volt, és felajánlotta a segédkántori lakáson levő harmóniumot gyakorlásra, hogy nemsokára a segédkántori teendőket elláthassam.

Nagy ambícióval sokat harmóniumoztam, miközben gimnáziumi magánvizsgára is készültem.

Bár az akkori plébános Sólyom B. nem helyeselte, mégis beleegyezett, hogy Márton László a saját zsebére, szép fizetéssel szolgálatba állítson.

Márton László irányított, segített, bíztatott, a rám bízott misékre is gyakran eljött és figyelt. A nagyobb ünnepi alkalmakkor, búcsúk, esküvők, az akkori előkelő és gazdagok szolgálatát ő végezte, de én is ott voltam és segédkeztem. Augusztus 25-én Márton László behívót kapott, ezért szeptember 3-án behívtak az Egyháztanács gyűlésre és akkor kértek meg, hogy vállaljam el a kántori teendőket. 1946 – 49-ig a hitoktatást is vállaltam, közben 44 – 47 között az I-IV. gimnáziumot is elvégeztem.

1947-ben Márton László kántor és a csíkszeredai hittanár bíztatására püspöki engedéllyel magántanulóként beiratkoztam a csíksomlyói kántortanítói képzőre és 1948. július 9-én diplomát szereztem.

1944 őszétől több mint egy évig egyedül láttam el a kántori teendőket, majd 1948 végéig Márton László segédkántora voltam, jóforma fizetést is kaptam, majd 1948 februárjában megnősültem.  

A falu nagy része jól megismert, tisztelt és szívesen támogatott a háború utáni ínséges években.

1949 elején Márton László lemondott a kántorságról, s a keresztek eltűntek az iskolákról, azután egyedül végeztem a kántori teendőket. 60 – 85 tagú énekkart szerveztem és vezettem, amelyekkel a különböző ünnepeken (Karácsony, Húsvét, búcsúk, elsőáldozások, bérmálások, kórustalálkozók) énekeltünk Isten dicsőségére.

A kommunizmus miatt a hittanórákra hiányosan járó V-VIII. osztályosokat tanítottam a templomi énekekre, amelyeket a misén szépen énekeltek.

A kántori teendők mellett a fizetésem pótlásaként gazdálkodtam, tehenet tartottam és méhészkedtem.

Három leányt neveltem fel, egy kisfiam meghalt. Hat unokám és négy dédunokám van.

Az 54 évi kántorságom alatt kb. 150 halottnak búcsúztatót, 60 esküvőhöz leánykikérőt, menyegzőköszöntőt valamint névnapi és más köszöntőket írtam.

A nagyon nehéz, háborús években, amikor már három gyermekünk volt, hívtak kántornak Gyergyószentmiklósra is, ajánlottak tisztviselői állást is, de engem itt tartott az ismerős csomafalviak között a hívek nagy ragaszkodása, bíztatása és lelkesített a „tömeg” buzgó éneke. A mai napig is a csomafalviak tiszteletét és figyelmességét élvezem.

A nyugdíjazásom után is szívesen segítettem a kántor utódaimnak, temetéseket helyettesítek, imádkozom a rózsafüzért az ünnepi nagymisék előtt és a temető kápolnában a halottak virrasztásán imádkozom, énekelek és ezek által hála Istennek úgy érzem, hogy még mindig az egyháznak szolgálhatok”

 

Király Sándor

 

1998 aug. 1-től - 2002 őszéig.

Egy évig nem volt kántora az egyházközségnek.

 

Ambrus Tibor

 

2003. augusztus 1-től teszi szebbé énekével a templomi szolgálatot.

Kántor, karnagy-uraink munkája felbecsülhetetlen. Helytállásukat nem tudjuk életükben megbecsülni. Megérdemelnék a legkevesebbet, hogy egy napon, Szent Cecília napján, értük végezzük a szentmisét.

 


[1] Marton József, Jakabffy Tamás, Az erdélyi katolicizmus százada, Verbum, 2007, 53

[2] Domus Historia, Csomafalviesis, 14

[3] Liber Rationis. I. 32

[4] Domus Historia, Csomafalviesis, 209

[5] Domus Historia, Csomafalviesis, 331

[6] Domus Historia, Csomafalviesis, 1-2

[7] Domus Historia, Csomafalviesis, 63

[8] Domus Historia, Csomafalviesis, 63-64

[9] Domus Historia, Csomafalviesis, 64

[10] Domus Historia, Csomafalviesis, 65

[11] Domus Historia, Csomafalviesis, 66

[12] Domus Historia, Csomafalviesis, 333

[13] http://www.csomafalva.info/kozelet/egyhaz#papok%20n%C3%A9vsora (2011-10-03)

 

[14] Gyergyócsomafalvi levéltár, 45/2008

[15] Nem vagyok meggyőződve, hogy fogadalmat tudott tenni, mert a zárdát akkoriban oszlatták fel.

[16] Köllő Ignácné magángyűjteményéből, mint legközelebbi élő leszármazott.

[17] Vö. Domus Historia, Csomafalviesis, 268

[18] Domus Historia, Csomafalviesis, 275

[19] Plébánia levéltára 100/2008

 

 

    Bűszkesége, gyögyszeme a közösségünknek a Máriáslányok csoportja 

 

p1010049.jpg

 

 

MÁS FELEKEZETEK

    Létezik egy 50 fős református gyülekezet is, melynek a lelki gondozását a gyergyószentmiklósi lelkész, Bíró Sándor tiszteletes úr látja el. A tucatnyi unitárius hívő a szentmiklósi templomhoz tartozik, de ugyanakkor, itthon saját (nyugdíjas) lelkipásztorral rendelkezik, Bencző Dénes tiszteletes úr személyében.

 

Gyergyócsomafalvi Plébánosok és Káplánok

 

A csomafalvi papok névsora 1730-tól

1.      Tobi Mihály plébános                 1730 – 1732

2.      Kósa Mihály plébános                1732 – 1734

3.      Lakatos Ferencz plébános          1734 – 1736

4.      Csató József plébános               1736 – 1741

5.      Sándor Gergely plébános            1741 – 1744

6.      Szilveszter Máté plébános           1744 – 1769

7.      Benedekfi József plébános          1769 – 1770

8.      Mártonfi Ferencz plébános           1770 – 1784

9.      Csedő Pál plébános                    1784 – 1814

10.   Török Sándor plébános                 1814 – 1818

11.   Kánya Jakab plébános                  1818 – 1821

12.   P Abel Szőcs plébános                  1821. júliusig

13.   Lázár Alajos plébános                   1821 – 1856

14.   Egyed Pál plébános                      1856 – 1886

15.   Balló János plébános                    1886 – 1902. július 29.

16.   Török Ferencz plébános                1902. július 29 – 1915. december 1.

            I.        Lakatos János káplán    1905. augusztus – 1907. július 25.    

            II.       Kukucs Ferencz káplán  1907. július – 1910. január 7.             

            III.      Felcser Miklós káplán   1910. január – 1910. december

            IV.       Sorbán József káplán   1914. augusztus 20. – 1915. február

17. Bochkor Ferencz plébános               1915. december 1. – 1919. május 6.

18. Dr. Péterffy Lőrinc plébános             1919. május 9. – 1924. március

19. Török Ferencz plébános                  1924. április 21. – 1933. szeptember 1.

            V.       Pál Árpád káplán         1930

            VI.      Menyhárt Antal káplán  1931. július – 1932. július

            VII.     Feigl Mátyás káplán     1932. augusztus –

            VIII.    László Dénes káplán    1933. december –

20. Bors István plébános                      1933. szeptember 15. – 1940. március

             IX.     Varró András káplán     1935. augusztus – 1936. február

             X.       Gere Béla káplán        1936. február –

             XI.      Valovics István káplán 1937

             XII.     Dobos Áron káplán      1938. július -  

             XIII.    Buszek László káplán  1939

21. Sólyom Béla plébános                         1940. július 15. – 1945

              XIV.    Balázs Gergely káplán

              XV.     Orbán László káplán                      1943 –

22. Darvas Albert plébános                       1945. szeptember 8. – 1968

             Nyugdíjas, kisegítő papként, Antal János atya, ismertebb nevén János atya

                                   1948-1953.március 17

 

              XVI.    Barabás József káplán 1958. augusztus 1. – 1959. augusztus 1.

              XVII.   Páll Sándor káplán                               - 1964. december 23.

              XVIII.  Bartis László káplán   1964. december 23. – 1967. június 11

              XIX.    Bodó Imre káplán      1967. február 11. – 1968. szeptember 30.

23. Tompa Ferenc plébános                     1968 – 1975

              XX.     Orbán Menyhért káplán 1968. október 1. – 1971. július 30.

              XXI.    Bene Gábor káplán      1971. július 15. – 1973

              XXII.   Gergely Géza káplán   1973. augusztus 1. –

24. Gergely Géza plébános                     1975 – 1980. július

             XXIII.   Keresztes András káplán 1975. augusztus 1. – 1977. augusztus 1.

             XXIV.    Szabó Sándor káplán         1977. szeptember 1. – 1979. január 28.

             XXV.     Bakó Ferenc szárazkáplán    1980. február 1. – május 25.

25. Bakos Sándor prelátus                      1980. július 18. – 1998. április

          XXVI.      Pál Antal káplán                   1980 – 1982

          XXVII.     Balogh László szárazkáplán        1983

          XXVIII.    Ferenczi Árpád káplán         1982. – 1985. szeptember 15.

          XXIX.      Gergely Ignác káplán            1985. február 1. – 1985. május 15.

          XXX.       Nóda Mózes káplán                1985. február 1. – 1987

          XXXI.     Cikó László káplán                1987 – 1988

          XXXII.    Páll József káplán                1988 – 1989

          XXXIII.  Fejér Lajos káplán              1989. augusztus 1. – 1994. augusztus 1.

          XXXIV.   Muresan Márton káplán         1994 – 1995

          XXXV.    Köllő Tibor káplán                 1995. augusztus 1. – 1997

          XXXVI.   Fábián László káplán            1997. augusztus 1. – 1998. március

 26. Ferencz Antal plébános                    1998. április 1. –

          XXXVII. Sebestyén Ágoston káplán         2004. augusztus 1. – 2007. július 29.

          XXXVIII.Gödri István káplán                 2007. augusztus 1. – 2010

          XXXIX.  Fülöp László káplán                   2010. augusztus 1. - 2012

          XL.       Kovács Zsolt                            2012 augusztus 1. -

 

 

 

Elkészül a ravatalozónk: A püspöki áldás után SZENT KERESZT ravatalozókápolna nevet kapta.