Slideshow - címoldal

Kép: 
 

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 13 vendég van a webhelyen.

Élményeim a Szeretet Városban

Örülök, hogy részt vehettem a gyergyócsomafalvi plébánia által szervezett táborban, a háromkúti Szeretet Városban aug. 8–13. között. Hálásan köszönöm, hogy gyergyószentmiklósi létemre szeretettel fogadott be a csomafalvi gyerekközösség, amelyben jól éreztem magam, és igazi barátokat szerezhettem. Jól eső érzés volt indulás előtt, hogy a plébános úr, Ferencz Antal kedves humorával fogadott bennünket a plébánia udvarán, ahol gyülekeztünk, ezzel is lazítva az előttünk álló titokzatos napok keltette izgalmakat. Aztán további bátorítást adott mindnyájunknak az, hogy a táborvezetőkkel együtt elkísért Háromkútra.

A Szeretet Város csodálatos helyen fekszik, beékelődve a lenyűgöző hegyek közé. Itt érezhetően közelebb került hozzánk az ég is.

Nagyon tetszett, hogy kiscsoportokban dolgoztunk (megbeszéltük, vagy dramatizáltuk a délelőtti tanítást, mosogattunk, takarítottunk, pityókát hámoztunk stb.). Élményszerű volt számomra a mindennapi változatos reggeli és esti ima, a szentmisék. Egyik nap én is ministráltam a csoportommal, és meglepően jó érzés volt számomra ott lenni a miséző pap mellet, mert amúgy nem szoktam ministrálni.

Fülöp Laci tiszti nagyon közvetlen ember, sokat játszott velünk, még futballbajnokságot is szervezett a kiscsoportok között. A táborvezetők is mindig velünk voltak, rengeteg játékot és éneket tanítottak; annyira lekötötték a figyelmünket, hogy a két napig tartó esős idő sem szomorított el senkit. A csintalankodásaink sem maradtak el, de a felnőttek megértő szeretettel intettek a helyes viselkedésre.

Az utolsó este tábortűz volt, mellette sokat énekeltünk, jó volt látni a tűzfénynél, hogy mindenki arca ragyogott az örömtől. Az utolsó napon vált teljesen érthetővé számomra a tábor mottója, „Az Úr veled, hős vitéz!” (Bír 6,12): első látásra a kiscsoportokban való ügyeskedést, a ránk szabott apró feladatok minél jobb elvégzését értettem, de majd rájöttem, hogy Gedeonhoz hasonlóan engem is kiválasztott Isten, és sajátos képességeim alapján valami fontos hívatást szánt nekem, amit még talán nem ismertem fel. Emellett még nagyon sokat tanultam az alig egy hét alatt, úgy érzem, jobb gyermekként tértem haza, még a kistestvérem is megjegyezte: Tamás megváltozott.

Hálásan köszönöm a csomafalvi egyházközségnek, hogy megszervezte ezt a tábort, ahol sok-sok szeretetet tapasztalhattam meg. Köszönöm, hogy a gyerekek is úgy fogadtak, mintha együtt nőttünk volna fel.

 

 

Ferenczi Tamás, 14 éves    

Hozzászólások

Nincs hozzászólás!