Slideshow - címoldal

Kép: 
 

Belépés

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 162 vendég van a webhelyen.

Miserend | Halottaink|Rövid történetünk| Papjaink |

 Dicsértessék a Jézus Krisztus! 


Halottunk   

                                 Csata Károly | szül: 1967         Nyugodjon békében 

Húsvét Hete

Húsvét Hétfő
ápr. 17.-én

délelőtt

½ 9 órától

1).Ünnepi szentmise Szászfaluban

délelőtt

10 órától

1).Ünnepi szentmise Központon

Kedd

ápr. 18.-én

reggel

7 órától

1). Borsos Imréért 21. évf. vég. felesége és gyermekei

délután

6 órától

Szent Antal kilenced

1). Szilágyi Gáspárné Ilonáért és fia Sándorért valamint a család összes elhunytjaiért vég. lánya és családja

Kezdődik Szent Antal kilenced

Szerda

ápr.19.-én

délután 6 órától

1). Bartalis Dezsőért 3 évf. és a család elhunytjaiért vég. felesége és gyermekei

Csütörtök ápr. 20-án 

 délután 6 órától

1). A Máriatársulat elhunyt tagjaiért

vég. Köllő Ferencné Amália,

Péntek ápr.21-én 

délután 6 órától

1). Nehoiuban elhunyt Borsos Miklós Árpádért szül. 1943-ban, 30 napos szentmise vég. testvérei

délután ½ 7 órától

1). Székely Dénesné szül. Farkas Juliannáért 30 napos szentmise vég. gyermekei 2). Kortársak szándékára

Szombat ápr. 22.-én 

délután 6   órától

1). Bartalis Ignácért 10. évf. és neje Csata Rozáliáért 5. évf. vég. gyermekei 

délután ½ 7 órától

1). Csiki Imréné szül. Deme Irmáért 30 napos szentmise vég. gyermekei  2). Sírmegbontásra

Vasárnap

ápr.23.-án

Búza-

szentelő 

½ 9 Szászfaluban Szentmise

½  11 kor indulunk a határba

 

      Halottaink:

Április

Székely József / 566 szám / 1930 / temettük április 8-án

 Székely Pongrác |166 szám | szül. 1957 | temettük április 2.án   

Március


Csiki Imréné szül. Deme Irma 637 /1951/  temetése márc. 24-én

Bege Tamás  579 / 1936/ temetése 2017 márc. 15-én

Csata Sándor 511 / 1946/ temetése 2017 márc. 8-án

Ambrus Vencelné szül.Sövér Erzsébet 1196 / 1924/ temetése márc. 6-án

Benő Vencelné szül. Jánosi Viktória 390 /1938/ temetése márc. 5-én

Bartalis Béláné szül. Csata Vilma 1227 /1924/ temetése márc. 5-én

Fülöp Gergely 496/ 1940/ temetése márc. 4-én

Székely Dénesné szül. Farkas Julianna 349/1941/ temetése márc. 2-án

Domokos Márton 239/ 1954/ temetése márc.1-én

Február

 Csata Vilmos 16/1943/ temetése febr. 28-án

Madarász Lajosné szül. Erőss Erzsébet 619/ 1938/ temetése febr. 28-án

Borsos Sándorné szül. Orbán Anna 926 / 1933/ temetése febr. 12-én

Pál Csabáné szül. Csata Annamária 1288/a / 1977 / temetése febr. 10-én

Székely Istvánné szül. Ambrus Juliánna 368 / 1937 / temetése febr.  4-én 

2017     Január

Csata Vilmos  1507 / 1962/ temetése jan. 20 -án

Kopacz Mária 1104 / 1967/ temetése jan. 8-án

Costineanu Mihai-né szül. Pál Viktória 1477 / 1927 / temetése jan. 4 -én

Ambrus Lászlóné szül. Csiki Anna 1383 / 1943/ temetése jan. 3 -án. 

2016   December

Bartalis Csaba 1514 / 1954/ temetése dec. 29-én

Borsos Kálmánné  Ambrus Krisztina 1099 / 1934 / temetése dec. 29-én

Farkas Sándor 1330 / 1932 / temetése dec. 15-én

Deák Imre 343 / 1956 / temetése dec. 13 -án

Szabó Miklósné szül. Schuller Vilma 548 / 1932 / temetése dec. 6-án

Csata László 1430 / 1928/

Július  

Csata István | 1945 | 1a440 szám | temettük július 24.-én  

Borsos Józsefné Pap Etelka| 1937 | 318 szám | temettük június 24.-én  

Vaszi Magdolna| + Vaszi Miklós és Baróti Erzsébet lánya | 1967 |  770 szám | temettük június 23.-án

Köllő Miklós | 1930 | 1225 szám | temettük június 22.-én  

Koszta Lajos | 1935 | 1005 szám | temettük június 10.-én

Kedves Veronika | 1929| 398 szám| temettük július 7.-én

Június 

Özv. Csiki Béláné szül Kedves Erzsébet | 1939 |  355 szám | temetjük június 6.-án

Özv. Lukács Antal | 1930 | 1530 szám | temettük június 6.-án 

Özv. Király Antalné Köllő Anna-Krisztina| 1931 | 1102 szám | temettük Június 5.-én

Özv. Szilágyi Miklósné szül. Borsos Katalin | 1931 |  1093 szám | temettük június 3.-án

Csiki József | 1942 |  680 szám | temetjük június 2.-án

Május

Özv. Deák Péterné Krisztina | 1923 |  26 szám | temetjük május 27.-én

Csiki Csabáné Szilágyi Edit| 1972 | 606 szám | temettük május 19.-én

Csiki Lajos | 1939 |  319 szám | temettük május 13.-án

Máthé Teréz | 1964 |  561 szám | temettük május 8.-án

Baróti András| 1929 | 1202 szám | temettük május 3.-án

Április

Özv. Haba Venczelné Anna | 1936 |  1420 szám | temettük 29.-én

Szilágyi István| 2002 | 863 szám | temettük 21.-án

Farkas Márton| 1923 | 505 szám | temettük április 9.-én 

Domokos Kálmán| 1950 | 457 szám | temettük április 7.-én

Március

Özv. Rokaly Székely Alajosné Borsos Amália | 1929 |  403 szám | temettük 27.-én

Balázs Fülöp Lajos | 1925 | 929 szám| temettük március. 21.-én

Özv. Rokaly Józsefné Forika Rozália | 1935 |  1247 szám | temettük 9.-én

Február

Kulcsár József| 1966 | 1091 szám | temettük február 18.-án

Január

Özv. Bartalis Imréné Kovács Erzsébet | 1934 |  824 szám | temettük Január 30.-án 

Özv. Kecseti Imréné Sára Vilma | 1934 | 862 szám | temettük Január 25.-én 

Csiki Imre| 1938 | Karcfalva 237 szám | temettük Január 16.-án

Özv. Barabás Sándorné Antal Rozália | 1928 | Heveder 231 szám | temettük Január 16.-án

Szilágyi László| 1940 | 125 szám | temettük 13.-án

Özv. Fehér Mihályné Veronika | 1923 | 1120 szám | temettük Január 6.-án 

Madarász Antal| 1923 | 293 szám | temettük Január 5.-én

Csata Pál| 1935 | 633 szám | temettük 4.-én 

Székely Kálmán| 1952 | 91 szám | temetük Január 1.-én

Baróti Béla | 1935 | 320 szám | temettük Január 1.-én 

 

2015

DECEMBER

Székely János| 1944 | 1466 szám | temettük dec. 23.-án 

NOVEMBER  

Özv. Nagy Lászlóné szül. Csiki Erzsébet | 1930 | 1536 szám| temettük nov. 21.-án

Szász Miklós| 1964 | 744 szám | temettük nov. 22.-én 

Bors Árpád | 1943 | 1060 szám | temettük nov. 16.-án 

Csiki Albert | 1947 | 1324/a szám | temettük nov. 14.-én 

Rokaly Imre | 1947 | 933 szám | temettük nov. 11.-én 

Özv. Csala Lászlóné Csergő Rozália | 1926|1537 szám | temettük nov. 11.-én 

Özv. Domokos Lászlóné szül. Rokaly Jolán | 1951 | Gyergyószentmiklós | tem. nov. 7.-án

Baróti Ignác| 1945| 1212 szám | tem. nov. 5.-én 

Özv. Csiki Lászlóné szül. Farkas Rozália | 1928 | 1285 szám | temettük nov. 3.-án 

OKTOBER

Özv. Farkas Miklósné szül. Köllő Margit | 1963 | 640 szám | temettük okt. 28.-án 

Özv. Simon Antalné Fehér Marcella | 1926|1027 szám | temettük okt. 24.-én

Szilágyi Gáspár| 1930 | 238 szám | temettük okt. 24.-én 

Farkas Ferenc | 1938 | 1342 szám | temettük okt. 14.-én 

Özv. Farkas Dénesné Sára | 1943 | 612 szám | temettük okt. 8.-án

Bartalis Józsefné szül. Farkas Amália |  | 1087 szám | temettük okt. 8.-án 

Madarász Mihály | 1939 | 816 szám | temettük okt. 4.-én 

SZEPTEMBER

Csata Dávid | 1926 | 506 szám | temettük 09. 17.-én 

Csiki László| 1945 | 808 szám | temetése 09.16.-án volt

Farkas László| Déllő 289 | 1942 | temetése 13.-án volt

Czirják Ferencné Szilágyi Julianna | 1931 | Déllő 278 | temettük 09. 12.-én 

Anpoiţan Jonelné Dénes Rozália | 1932 | Arad  - Gyergyócsomafalva |tem. szept. 11.-én

Özv. Tofán Andrásné Simon Joana |1936 | 1058 | tem. szeptember 9.-én

Páll Árpád | Alszeg 568 | szül. 1940. július 28.-án |temetése szeptember 1-én volt

AUGUSZTUS

Kedves Pongrácné Mihály Gizella | Kakas 896 | született 1956-ban | temettük aug. 14.-én 

Csata Béla | 58 szám | született 1940 | temettük augusztus 12.-én 

Domokos Gergely | 1555 szám | született 1944 | temettük Aug. 6.-án 

Özv. Csata Mihályné Anna | 698 szám | született 1933 | temettük augusztus 3.-án 

Lázár Ernő | 284 szám | született 1949 | temettük Aug. 2.-án 

JÚLIUS

Csala Jenő-Antal | 48 szám | született 1955 | temettük július 30.-án 

Csiki Vencelné Ambrus Regina | 793 szám | született 1923 | temettük július 23.-án

Csata István | 902 szám | született 1961 | temettük július 23.-án 

Csiki Lörincné Borsos Klára | 593 szám | született 1940 | temettük július 19.-én

Domokos Gergely | 577 szám | született 1938 | temettük július 20.-án 

Köllő Ferenc | szül: 1958 | Kakas 920 szám | temettük július 15.-én

Özv. Madarász Péterné Domokos Veronika | 703 | szül: 1932 | temettük július 10.-én

Baróti Márton | Kulcsár út 1083 szám  | szül: 1935 | temettük Július 12.-én 

Baróti Sándor | szül.: 1928 | 549 szám alatt | temetése Július 3.-án volt

JÚNIUS 

Ambrus Józsefné Borsos Krisztina | szül.: 1934 | 1301 szám | temetése június 26.-án volt

Köllő Márton | 230 szám | szül.: 1931 | temetése 06.24.-én volt

Madarász Lörinc | szül.: 1921 | 449 szám | temettük június 15.-én 

Bartalis Imre | 727 szám | 1953 | temettük 06.11.-én

Csata János | Marosvásárhely Citrom utca 35/4 | 1952 | temettük 06.03.-án

MÁJUS

Özv. Ambrus Lajosné Csala Anna | szül. 1928 | 760 szám | temettük 05.28.-án

Ambrus László | született 1942-ben |1383 szám alatt lakott | eltemettük május 20.-án

Köllő Károly | 468 szám | szül.: 1932.04.12.-én | temetése 05.09.-én délután 1 órától volt

Ambrus Sándor | Szederpatak 1291 szám | szül.: 1929.02.13.-án | temetése 05.05.-én volt

ÁPRILIS

Özv. Korpos Mártonné Csiki Anna | Honcsok utca 624 | szül. 1928| temetése 04.24.-én volt

Özv. Borsos Tamásné Madarász Teréz | Szentmiklósi út 155 sz. | 1934 | temettük: 04. 19.-én.

MÁRCIUS

Özv. Domokos Mártonné Székely Ágnes | Szentmiklósi út 192 | 1930 | temettük 03.22-én.

Bartalis László | Alszeg 563/A | szül.:1944 | temetése 03.19.-én volt

Özv. Székely Miklósné Rokaly Rozália | Főút 5 szám | 1934 | temetése 03.17-én volt

Özv. Kopacz Mártonné Csiki Anna | Kakas 930 | 1927 | temetése 03.16-án volt

Özv. Baróti Józsefné Madarász Veronika | szül.:1931 |126 szám| temettük március 8-án

Özv. Csiki Ignácné | szül 1935| 88 szám| temetése március 1-én volt

Febuár

Czirják Ferenc | szül.: 1936.03.16| Középláb 1289 szám alatt | temetése 02.28-án

Bálint Imre | szül.: 1955.06.25. RAHOVA Maros megye| lakott Gyergyószentmiklós M. Eminescu 34 szám alatt | temettük 02.25-én 

Borsos József | szül.:1945 | 165 szám | temettük 02.20.-án

Lázár István | szül.:1955 | 904 szám | temetése 02.16.-án 

Özv. Köllő Ferencné Borsos Katalin | szül.: 1937 | 493 szám | temettük február 15.-én

Orbán Istvánné Ambrus Anna | szül.: 1933.11.26.| 1103 szám| temettük február 10.-én

Özv. Kopacz Józsefné Erős Katalin | szül.: 1933.12.05| 1109 sz.| temettük február 8.-án 

Köllő Félix | szül.: 1942| 344 sz.| temettük február 5-én 

Máthé József | szül.: 1927 | 435 sz. | temettük feb. 3.-án

Özv. Szőcs Jánosné Madarász Erzsébet | szül.: 1931| Kosza 892 sz.| temettük feb. 1-én

Január 

Madarász Márton | szül.: 1941| Inceloka 1462| temettük Január 30.-án 1 órától

Köllő Miklósné Korpos Anna | szül.: 1961. július 4.-én. | 807 sz.| temettük .január 4.-én

Szász István | szül.:1929.aug.13.-án |854 szám alatt lakott temettük 2015. január 3.-án

______________________________________________

2014

December 

Ambrus Józsefné Borsos Krisztina | szül.: 1934 | 1301 szám | temetése június 26.-án 

Madarász Andrásné Tamás Erzsébet | szül.: 1953 | 188 szám | temetjük dec. 21.-én

Özv. Rokaly Dénesné Madarász Anna | szül.: 1927 | 119 szám |temettük dec. 11.-én |

Özv. Baróti Sándorné Csíki Rozália |szül.: 1933 |128 szám | temettük dec 3.-án |

November

özv. Bartalis Ferencné Csata Erzsébet | szül.: 1963 | 749 szám | temettük nov.27.-én

Özv. Farkas Józsefné Katalin | szül.:1928 | Kosza 948 | temettük november 21.-én

Bartalis Albert | szül. 1934 | Főút 338 szám | temettük nov. 14.-én

Özv. Koszta Jánosné Bartalis Erzsébet|szül. 1933 | Kosza  968 szám | temettük nov. 13.-án

Ambrus Jánosné Róza | Temetőút 495 | szül. : 1922.03.15.-én| temettüknov. 7.-én

Október 

Özv. Sövér Jánosné Anna | 1929 | Akadán út| október 30.-án volt

Orbán Vencel | szül.: 1940. okt. 20 | Akadán 1188 szám | tem.: október 22.-én

Özv. Fejér Dávidné Borsos Veronika | Szászfalu 857 szám | szül:1928.09.25.| temettük okt.19.-én

özv. Ambrus Gáborné BARTALIS MÁRIA | Temető út 490 szám | szül. 1928.03.09.-én| temettük okt. 18.-án

Szőcs László | Szászfalu 864 szám | szül. 1957.08.04. | temettük: október 4.-én

SZEPTEMBER 

SÖVÉR ISTVÁN | Fűt  szül.: 1937.07.30.-án| meghalt 09.05.-én | temettük szept.07.-én

FARKAS FÉLIX-né Haba Teréz |Kakas 899 | szül.: 1937.02.03|| meghalt szept.05| temettük szept.07.-én

AUGUSZTUS

Köllő Attiláné Kovács Mária |Szederpatak 1248 szám |szül 1964 | temettük aug. 18.-án

Szász Péter| Szászfalu 744| szül.: 1932.10.22 | temetése aug. 7.-én

Ambrus Teréz /Déllő út/| Gyergyószentmiklós str. Revolutiei I/40 | szül.: 1937.03.11.-én | tem.: aug. 6.-án

JÚLIUS

Csata Ferenc | Főút 210 szám| szül.: 1927.X.14.| temettük július 31.-én

Özv. Csiki Józsefné Farkas Gizella | Kerektó 44 szám |szül. 1943 | temettük július 26.-án

Borsos Árpádné Kozma Edit | Szoros út 231 szám | szül 1969 jan. 2.-án |temettük július 26.-án

Özv. Kovács Tamásné Czirják Erzsébet | szüll. 1931 | 1386 szám alatt lakott| temetése július 21.-én

Özv. Király Jánosné Csiki Anna | szül. 1931| 1333 szám alatt lakott| temetése július 14.-én

JÚNIUS

Simon Vencel  | szül.: 1939.július. 27.-én | 582 szám | temetése június 21.-én.

Szakálli Regina Köllő Antalné | szül.: 1945.máj.4.-én | 808 szám | temetése június 19.-én volt

Szilágyi István | szül.:1929 | Szászfalú 735 szám | tem.: júius 15.-én fél egy órától

Szilágyi Gáspárné Ambrus Ilona | szül.:1939.02.24 |Szoros út 238 szám | tem.: 06.07.-én egy órától

MÁJUS 

Szilágyi Lőrinc atya | 1944. január 3.-án született | temetése május 19.-én                 

Özv. Bartalis Kálmánné Erzsébet | 1154/a szám| szül. 1936.04.12.-én | temetlése 05.16.-án

Farkas László | Begék utca, 111. szám | szül. 1965.02.09. | temetése: 05.14.-én

Madarász Imre | Kerrektó 75 szám | született: 1935.X.28.-án | temettük:05.06.-án

Vaszi Miklós Alsókakas 770 szám, született: 1927.02.14.-én; temettük 05.07.-én

Nyugodjanak békében!

 








          A csomafalvi papok névsora 1730-tól

1.      Tobi Mihály plébános                 1730 – 1732

2.      Kósa Mihály plébános                1732 – 1734

3.      Lakatos Ferencz plébános          1734 – 1736

4.      Csató József plébános               1736 – 1741

5.      Sándor Gergely plébános            1741 – 1744

6.      Szilveszter Máté plébános           1744 – 1769

7.      Benedekfi József plébános          1769 – 1770

8.      Mártonfi Ferencz plébános           1770 – 1784

9.      Csedő Pál plébános                    1784 – 1814

10.   Török Sándor plébános                 1814 – 1818

11.   Kánya Jakab plébános                  1818 – 1821

12.   P Abel Szőcs plébános                  1821. júliusig

13.   Lázár Alajos plébános                   1821 – 1856

14.   Egyed Pál plébános                      1856 – 1886

15.   Balló János plébános                    1886 – 1902. július 29.

16.   Török Ferencz plébános                1902. július 29 – 1915. december 1.

            I.        Lakatos János káplán    1905. augusztus – 1907. július 25.    

            II.       Kukucs Ferencz káplán  1907. július – 1910. január 7.             

            III.      Felcser Miklós káplán   1910. január – 1910. december

            IV.       Sorbán József káplán   1914. augusztus 20. – 1915. február

17. Bochkor Ferencz plébános               1915. december 1. – 1919. május 6.

18. Dr. Péterffy Lőrinc plébános             1919. május 9. – 1924. március

19. Török Ferencz plébános                  1924. április 21. – 1933. szeptember 1.

            V.       Pál Árpád káplán         1930

            VI.      Menyhárt Antal káplán  1931. július – 1932. július

            VII.     Feigl Mátyás káplán     1932. augusztus –

            VIII.    László Dénes káplán    1933. december –

20. Bors István plébános                      1933. szeptember 15. – 1940. március

             IX.     Varró András káplán     1935. augusztus – 1936. február

             X.       Gere Béla káplán        1936. február –

             XI.      Valovics István káplán 1937

             XII.     Dobos Áron káplán      1938. július -  

             XIII.    Buszek László káplán  1939

21. Sólyom Béla plébános                         1940. július 15. – 1945

              XIV.    Balázs Gergely káplán

              XV.     Orbán László káplán                      1943 –

22. Darvas Albert plébános                       1945. szeptember 8. – 1968

             Nyugdíjas, kisegítő papként, Antal János atya, ismertebb nevén János atya

                                   1948-1953.március 17

 

              XVI.    Barabás József káplán 1958. augusztus 1. – 1959. augusztus 1.

              XVII.   Páll Sándor káplán                               - 1964. december 23.

              XVIII.  Bartis László káplán   1964. december 23. – 1967. június 11

              XIX.    Bodó Imre káplán      1967. február 11. – 1968. szeptember 30.

23. Tompa Ferenc plébános                     1968 – 1975

              XX.     Orbán Menyhért káplán 1968. október 1. – 1971. július 30.

              XXI.    Bene Gábor káplán       1971. július 15. – 1973

              XXII.   Gergely Géza káplán     1973. augusztus 1. –

24. Gergely Géza plébános                     1975 – 1980. július

             XXIII.   Keresztes András káplán       1975. augusztus 1. – 1977. augusztus 1.

             XXIV.    Szabó Sándor káplán           1977. szeptember 1. – 1979. január 28.

             XXV.     Bakó Ferenc szárazkáplán    1980. február 1. – május 25.

25. Bakos Sándor prelátus                      1980. július 18. – 1998. április

          XXVI.      Pál Antal káplán                   1980 – 1982

          XXVII.     Balogh László szárazkáplán        1983

          XXVIII.    Ferenczi Árpád káplán         1982. – 1985. szeptember 15.

          XXIX.      Gergely Ignác káplán            1985. február 1. – 1985. május 15.

          XXX.       Nóda Mózes káplán                1985. február 1. – 1987

          XXXI.     Czikó László káplán                1987 – 1988

          XXXII.    Páll József káplán                1988 – 1989

          XXXIII.  Fejér Lajos káplán              1989. augusztus 1. – 1994. augusztus 1.

          XXXIV.   Muresan Márton káplán         1994 – 1995

          XXXV.    Köllő Tibor káplán                 1995. augusztus 1. – 1997

          XXXVI.   Fábián László káplán            1997. augusztus 1. – 1998. március

 26. Ferencz Antal plébános                    1998. április 1. –

          XXXVII. Sebestyén Ágoston káplán         2004. augusztus 1. – 2007. július 29.

          XXXVIII.Gödri István káplán                   2007. augusztus 1. – 2010

          XXXIX.  Fülöp László káplán                   2010. augusztus 1. - 2012

          XL.       Kovács Zsolt                            2012 augusztus 1. -2014

          XLI.       Gál Hunor                               2014 augusztus 1 -2015

          XLII.      Lőrincz Barnabás                     2015 augusztus 1 -2015 szeptember 1.

A Gyergyócsomafalvi Egyházközség története 

Összeállította: Ft. Ferencz Antal

 

Ezeréves múltunkból, Főegyházmegyénk életéből, kicsi de sajátos színfolt Gyergyócsomafalva. Az innen indult emberi sorsok öröme, könnycseppje kellett és kell. Szebbé tette, és ma is gazdagítja Szent István-i örökségünket.

Alapítási okirat, levéltári dokumentumok

81/2005. iktatószámmal kimutatásunk van a plébánia levéltárának tartalmáról. Az egyik legbecsesebb értékünk az 1697-1831 időszakot tárgyaló Liber Rationis I. nevezetű kötet. Ez tartalmazza az alapítási okiratunk másolatát. Az okirat a főpásztor szeretetének írott nyoma.

Az alapítási okirat

Dicsirtessék a Jesus Christus.

„Adassék ez Levelem Csomafalva becsületes lakosok[na]k. Meg vallom Lelki fiaim, nagy vigasztalással, nagy örömmel olvastam kegyelmetek Instantiáját, és hogy kegyelmetek kérésének eleget tehessek, legközelebb adandó alkalmatossággal kívánom vigasztalnom kegyelmeteket Lelki Attyával, csak a csendes egyezés legyen meg az Alfalviakal, és mostani Plébánossal. Ezek után az Úr Istentől minden lelki és testi áldást kívánván. Maradok kegyelmeteknek

Szíbeli igaz Attya Zorger Gergely

Erdelyi Püspök E. mp.

Karoly Fejer Várat 15 Martii 1730”

A Domus História 209. oldalán olvashatunk arról, hogyan és milyen kéréssel fordult Csomafalva népe a főpásztorához, amelyre minden bizonnyal az előbbi levelet küldte az Egyházmegyei Főhatóság.

A plébánia védőszentjei

Az 1721-es főpásztori látogatás jegyzőkönyve tényként említi: Alfalu filiája voltunk Szent Péter és Pál tiszteletére.

Az évek során több harang hívta egyházközségünk hívő népét az imára. Az elsőt, amiről tudomásunk van, már Szent Péter és Pál tiszteletére öntötték 1741-ben.

 „anno 1741. Die 9. Novembris érkezett haza Páll Lörincz a Haranggal, melly két száz húszon négy Fontos, melyről a M[éltósá]g[o]s Úr G[ene]ralis Vicarius Kastal János Úr de Datum prima Novembris Károly várról irt Levele tenore szóról szóra ez. (…) Az Harangonvaló inscriptio pedig ez:

Az első oldalán

In Honorem S.S. Apost. Petri et Pauli Anno Dni 1741

A másikán:

Gyergyo Csomafalvenses Parochiani Rom. Catho. Fundi curarunt.Per Jacobum Schoenfeldt. A két írás között vagyon egyik felöl Sz. Péter, más felöl Sz. Pál Apostolok képe Sculpalva, az első inscriptio felé arczal. Innen Sz. Pál (…) Tul Sz. Péter képei.”

A közösség új harangot kapott, az egyházmegye pedig püspököt.Együtt lélegzett, épült vagy kesergett a püspökség a plébániáival.

Kolobusiczkiy Ferenc lett 1741-től az egyházmegyénk püspöke. Kedves nekünk a személye, mert nagyméltóságától, közvetítésével kaptuk, 1747. május 20-án, a Szent Péter ereklyét. Rómában, a megfelelő hivatalban kiejtették, leírták a szót: „Gyergyócsomafalva”. Az egyházmegye felszusszant:[1]„Neve és alakja számos vonatkozásban bevésődött a magyarok emlékezetébe. Ez a név fémjelezi leginkább a katolikus restaurációt, mint ahogy a protestánsok számára azt a folyamatot, amelyet ellenreformációnak is nevezhetünk”

Az első keresztelő

 Domus História szerint 1730. augusztus 28-án jegyeztek be először a Kereszteltek anyakönyvébe.[2]

„Hogy az alfalviakkal való kiegyezés hogy történt, annak a nyomára nem akadtam, de ezen kérésnek az lett az eredménye, hogy 1730. aug. 28-án a csomafalviaknak már külön papjok volt, amit bizonyít a gyergyócsomafalvi legelső plébánosnak a kereszteltek I. könyve, első lapján tett ama megjegyzése: „Ego Pater Michael Tobi, primus csomafalvensis plebanus legitime juxta situm S. Romanae Ecclesiae baptisavi sequentes”, s ez után megkezdi a kereszteltek anyakönyvét vezetni, mint gyergyócsomafalvi plébános”.[3]

„Báró Szepessy Ignác 1823. június 3–4-én történt főpásztori látogatása alkalmával összeállított „Canonica Visitacio”-ban megállapítja hiteles okiratból a gyergyócsomafalvi önálló hitközség alapításának idejét, okait és feltételeit. Eszerint a szeparációs mozgalmak már 1728-ban megindulnak, de csak 1730-ban fejeződnek be, mikor is P. Tobi Mihály, mint első plébános elfoglalja állását, és augusztus 28-án megkereszteli az első gyermeket, Pál Erzsébetet.

 A népesedés rohamos emelkedésére jellemzők a következő számok:

1728. körül a hívek száma hozzávetőleg 400 körül (van.)

1823-ban 1220 a lélekszám. Ebből tanköteles 97, iskolába járt rendesen 62.

1928-ban 4600 körül van a hívek száma, (…)

A népesedési mozgalom szerint a születések száma 1841-ben éri először a százat, 1912-ben a 200-at. (…)

Ezekhez az adatokhoz nem kell kommentár. A tények beszélnek.

200 esztendő alatt tizenegyszeresére, az utóbbi 100 esztendő alatt ötszörösére emelkedett Csomafalva lakóinak száma.”[4]

Templom

A Hősök emlékműve helyén álhatott az a kis fatornyú kápolna, amely Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére épült az 1600-as években. Sajnos ennek a kápolnának az építéséről nincsenek pontos adatok.

A Domus História adatai szerint az előbbi kápolna mellé, úgymond a második templomunk építéséhez feltehetően 1727-ben kezdtek. A templom már 1730-ban használható volt. Ennek a templomnak a titulusa Szent Kereszt és a Szent Család volt. A templomnak a kórusát és tornya cserepezését Hajnal István alfalvi mesterember vezetésével készítik el 110 forintért, egy kordován csizmáért és egy nadrágra való brassói posztóért. 1741-ben vásároltak egy harangot is. Ez a templom a XX. század elejéig maradt meg.

A „Fényes - templom” építése

A mai templom építését 1875-ben kezdték el, és 1878-ban fejezték be. Török Ferenc plébános után mondjuk ezt a Fényes - templomnak. Darvas Albert plébános úr szerint:[5]„A nagy templom stiljét nem lehet ugyan megállapítani, de szép és vonzó”

Előbb a területet kellett megszerezni. 1730-ban gróf Lázár Ferenc adta a jelenlegi plébánia-terület egy részét, majd 1863-ban a Fülöp család cserélte le a plébánia és a templom szomszédságában levő három vékás földjét az alfalvi országút mellett az egyház tulajdonát képző területre, valamint a Csanából kielégítette Tófán Demetert, aki a Fülöp családnak belsőséget adott.[6]

 „34. 592 forint.”[7] Ezzel az összeggel kezdték el az új templom, a III. templom építését. „Hosszas vajúdás és fáradság után végre 1875. június hó 24-én az új templom építési munkálata kiadatott árlejtés után csik-taploczai örmény kereskedő Száva Kristófnak, aki később alvállalkozónak fogadta Kis Sándor-t, akkor munkavezető, most építészt, akinek vezetése alatt épült föl az egész templom, és pedig borszéki: Margitai mérnök azon tervrajza szerint, a melyek a püspöki hatóság csak kétszeri felküldés után fogadott el, mivel az olaszos stylt nem tartá a gyergyói éghajlatnak megfelelőnek.”[8]

A templom építése alatt Pál József volt a megyebíró. Jó szervező lehetett a néhai gondnokunk. A vaslábi mészkőbányát bérbe vette. A nagy gondot jelentő meszet a bérbevett bányából hazahordott kőből itthon égették kiA falakhoz szükséges követ és téglát a nép hordta, illetve vetette. A falubeli igásállattal rendelkező lakos 72 napot ment a templom dolgában oda, ahova küldték.[9]

A gondokról is beszámol a Domus:

Fülöp István gyergyószentmiklósi ács hiába hagyta meg,-„hogy eszterhéj kieresztés is legyen”-, „… a Szilágyiak közül valaki „lármázott” és ragaszkodott az eredeti rajzhoz.”[10] „amire a szarufák végeiből Fülöp ácsmester kivágatta a terv szerint úgy 1½ métert azon szavak között: „most vágom Csomafalvának a nyakát”[11]. „Ráfekvő csatornával” készült el a templom fedélzete, amit el kellett távolítani.

A templom életében a háborúkat a csendes évek követik. A politikai körülmények körültekintő embert igényeltek, és ezt megkapta a közösség Darvas Albert plébános személyében, aki a mindennapi életben is alkalmazta a templomra mondott szavait.[12]

„Akosztikája jó, ha a szószékről beszélő a főbejárat felé fordul, és sokat nem forog.”

A gyergyócsomafalvi egyháziak 

Gyergyócsomafalván szolgáló plébánosok és káplánok   Adassék nekik tisztelet:[13]

A csomafalvi születésű papok:[14]

Rokaly Antal, dr. Lukács József, Kopacz Gergely, Madarász János, P. Ambrus Kapisztrán, P. Köllő Gábor, P. Borsos Dávid, Szilágyi István, Ambrus Imre, Bartalis Árpád, dr. Czirják Árpád, Szilágyi Lőrinc, Farkas Árpád, Erős Miklós, Fehér Márton, Csala László, Baróti Tibor, dr. Köllő Gábor, Baróti László, Baróti Csaba, Farkas László, Csata Miklós, Kiss Attila, Madarász Attila.

A csomafalvi születésű nővérek:

Ambrus Anna-Ágnes, Erős Teréz, Domokos Erzsébet, Köllő Rozália, Ambrus Anna, Ambrus Erzsébet, Borsos Julianna, Borsos Ágnes, Borsos Anna, Borsos Júlia, Szilágyi Veronika, Csiki Julianna, Csiki Amália, Csata Róza, Deák Regina, Erős Regina, Ambrus Regina, Páll Erzsébet, Páll Rozália, Rokaly Erzsébet, Kedves Rozália, Borsos Teréz.[15]

Az egyházközség kántorai

Székely Ferenc (1894-1922) 

A Székely család delnei származású.[16]Székely András és György Anna szülőknek 1863. okt. 6-án született a harmadik gyerekük, Ferenc. (Ignác, András, Ferenc és Róza) Ferenc 1886. február 21-én kötött házasságot Balogh Rozáliával. Ebből a házasságból 1888-tól 1913-ig tíz gyerek született. Kántortanítónknak felajánlották a kántori állást a kolozsvári Szent Mihály - templomban. 1609/1892 keltezéssel Bíró Béla apát plébános átiratot küldött Székely Ferenc kántortanító úrnak. Ő székelyföldet választotta, és itt, azaz itthon maradt.

A 25 letöltött szolgálati évre szép levelet kapott a főpásztortól.

„Tekintetes Kántortanító Úr!

„Ez év július havában lesz évfordulója annak, hogy ezelőtt 25 évvel Gyergyócsomafalván a kántortanítói állást elfoglalta. Tehát éppen egy negyedszázad óta munkálkodik úgy a templomban, mint az iskolában Isten dicsőségére, a hívek lelki üdvére, a jövő nemzedék művelése érdekében önfeláldozással, lelkiismeretes pontossággal és nagy szeretettel fellebvalóival és a hívekkel mindig a legnagyobb egyetértésben és áldásos békességben. Személyesen győződtem meg arról is, hogy mint családapa nagy és szép családját valódi keresztény szellemben mily példásán gondozta és mily féltékenyen őrizte. Mindezen nagyfontosságú kötelességek lelkiismeretes teljesítése által Isten segedelmével Gyergyócsomafalva közösségében szinte korszakalkotó munkát végzett.

Tudom, hogy ez évfordulónál meg állt egy kissé, visszapillantani a munkában eltöltött nagy időre, s buzgó imában mond hálát Istennek a sok kegyelemért. Nekem szintén jólesik egy ilyen derék, kötelességteljesítő kántortanítónak és buzgó családapának 25 éves fordulója alkalmából elismerésemet kifejezni, s vele együtt megköszönni Istennek a nyújtott kegyelmeket.

  További áldásos és lelkiismeretes munkálkodására Isten kegyelmét kérem, önre és kedves családjára főpásztori áldásomat szeretettel adom. 

  Gyulafehérvár, 1919. évi Július hó 7-én jóakaró főpásztora: Majláth Gusztáv erdélyi püspök

Tekintetes Székely Ferenc Kántortanító úrnak Gyergyócsomafalva”

Székely Ferenc kántori szolgálatát végezve, temetésen meghűlt, tüdőgyulladást kapott.

Szép munkájáért poraiban is áldott legyen!

Kováts Pongrác (1922-1934)

           „Kováts Pongrác kántortanító 42 évi szolgálata után szept. 1-el nyugdíjba vonult. Elsőrangú kántor volt egyénileg, de a karvezetést nem szerette, s így nem is gyakorolta. Mint tanító páratlan eredménnyel tanított és nevelt.”[17]

Petres Ignác (1934-1942)

  „Új ember volt ez évben Petres Ignác főkántor is, mert 1934 karácsonyára foglalta el állását. Elsőrendű kántor, aki működésével a választásból eredő ellenfeleit is egyik napról a másra leszerelte, szervezvén úgy a felnőttek, mint a gyermekek körében dalárdát s a népének fejlesztésére hetenkénti énekórát tart. Mint tanító, hogy milyen eredménnyel működik, két eset különösen jellemzi. 1934. júniusban a gyergyószentmiklósi kézimunka kiállításon a csomafalviak voltak a legelsők a hivatalos bírálat szerint is, akiket Petres tanított. 1935. nov. 21-én tartott tanítói gyűlésen Gyergyócsomafalván oly mintatanítást tartott, hogy a tanfelügyelő hivatalos helyettese Nicolae Diaconescu dicséretesre minősítette nagy magasztalások közepette. (…)”[18]

Márton László (1942-1949)

Nagyon szépen ír róla András Márton kántor úr, az utód.

András Márton (1949-1998)

A század leghosszabb ideig működő kántora. Levéltárunkban őrzött életrajzát legyen szabad ide másolnom:[19]

„Életrajz :András Márton, Csomafalván 1922. október 6-án születtem.Szüleim: András Márton és Sorbán Katalin. Volt még négy testvérem, két nagyobb fiú és két kisebb leány.Csomafalván végeztem a hét elemit és abszolváltam 1937-ben.

1938 – 1942 augusztusig a ferenceseknél voltam Vajdahunyadon és Déván. Vajdahunyadon kezdtem játszani harmóniumon, Déván 1940-42-ig az idős, gyenge hangú kántornak három-négy misén is énekelni segítettem, a Szent vagy Uram énekeskönyvből kb. 20 éneket lassan orgonáltam. Kívántam kántor lenni!

1942 augusztusában katonai behívót kaptam, rövid kiképzés után Déváról újoncként vittek az orosz frontra harcolni. Én a katonai behívóval augusztusban átszöktem Észak- Erdélybe, kb. egy hónapot szüleimnél voltam, majd októberben a Katonai Hatóság Pécsre irányított szolgálatra, és ott voltam 1944. áprilisig.

Pécsről hazajöttem, akkor hallottam itthon a templomban a Székelyföldön használatos Te-Deumot énekelni. Az áprilisi vasárnapokon mindig az orgona mellé állva énekeltem a Sz. V. U. ismert énekeit. Április végén egy ünnepi mise után az akkori szép bariton hangon éneklő, tehetséges kántor Márton László megkérdezte, hogy tudok-e orgonálni és a szombati vecsernye után meg is hallgatott. Bíztató véleménnyel volt, és felajánlotta a segédkántori lakáson levő harmóniumot gyakorlásra, hogy nemsokára a segédkántori teendőket elláthassam.

Nagy ambícióval sokat harmóniumoztam, miközben gimnáziumi magánvizsgára is készültem.

Bár az akkori plébános Sólyom B. nem helyeselte, mégis beleegyezett, hogy Márton László a saját zsebére, szép fizetéssel szolgálatba állítson.

Márton László irányított, segített, bíztatott, a rám bízott misékre is gyakran eljött és figyelt. A nagyobb ünnepi alkalmakkor, búcsúk, esküvők, az akkori előkelő és gazdagok szolgálatát ő végezte, de én is ott voltam és segédkeztem. Augusztus 25-én Márton László behívót kapott, ezért szeptember 3-án behívtak az Egyháztanács gyűlésre és akkor kértek meg, hogy vállaljam el a kántori teendőket. 1946 – 49-ig a hitoktatást is vállaltam, közben 44 – 47 között az I-IV. gimnáziumot is elvégeztem.

1947-ben Márton László kántor és a csíkszeredai hittanár bíztatására püspöki engedéllyel magántanulóként beiratkoztam a csíksomlyói kántortanítói képzőre és 1948. július 9-én diplomát szereztem.

1944 őszétől több mint egy évig egyedül láttam el a kántori teendőket, majd 1948 végéig Márton László segédkántora voltam, jóforma fizetést is kaptam, majd 1948 februárjában megnősültem.  

A falu nagy része jól megismert, tisztelt és szívesen támogatott a háború utáni ínséges években.

1949 elején Márton László lemondott a kántorságról, s a keresztek eltűntek az iskolákról, azután egyedül végeztem a kántori teendőket. 60 – 85 tagú énekkart szerveztem és vezettem, amelyekkel a különböző ünnepeken (Karácsony, Húsvét, búcsúk, elsőáldozások, bérmálások, kórustalálkozók) énekeltünk Isten dicsőségére.

A kommunizmus miatt a hittanórákra hiányosan járó V-VIII. osztályosokat tanítottam a templomi énekekre, amelyeket a misén szépen énekeltek.

A kántori teendők mellett a fizetésem pótlásaként gazdálkodtam, tehenet tartottam és méhészkedtem.

Három leányt neveltem fel, egy kisfiam meghalt. Hat unokám és négy dédunokám van.

Az 54 évi kántorságom alatt kb. 150 halottnak búcsúztatót, 60 esküvőhöz leánykikérőt, menyegzőköszöntőt valamint névnapi és más köszöntőket írtam.

A nagyon nehéz, háborús években, amikor már három gyermekünk volt, hívtak kántornak Gyergyószentmiklósra is, ajánlottak tisztviselői állást is, de engem itt tartott az ismerős csomafalviak között a hívek nagy ragaszkodása, bíztatása és lelkesített a „tömeg” buzgó éneke. A mai napig is a csomafalviak tiszteletét és figyelmességét élvezem.

A nyugdíjazásom után is szívesen segítettem a kántor utódaimnak, temetéseket helyettesítek, imádkozom a rózsafüzért az ünnepi nagymisék előtt és a temető kápolnában a halottak virrasztásán imádkozom, énekelek és ezek által hála Istennek úgy érzem, hogy még mindig az egyháznak szolgálhatok”

Király Sándor |1998 aug. 1-től - 2002 őszéig.|

Egy évig nem volt kántora az egyházközségnek.

Ambrus Tibor |2003. augusztus 1-től teszi szebbé énekével a templomi szolgálatot.|

Kántor, karnagy-uraink munkája felbecsülhetetlen. Helytállásukat nem tudjuk életükben megbecsülni. Megérdemelnék a legkevesebbet, hogy egy napon, Szent Cecília napján, értük végezzük a szentmisét.


[1] Marton József, Jakabffy Tamás, Az erdélyi katolicizmus százada, Verbum, 2007, 53

[2] Domus Historia, Csomafalviesis, 14

[3] Liber Rationis. I. 32

[4] Domus Historia, Csomafalviesis, 209

[5] Domus Historia, Csomafalviesis, 331

[6] Domus Historia, Csomafalviesis, 1-2

[7] Domus Historia, Csomafalviesis, 63

[8] Domus Historia, Csomafalviesis, 63-64

[9] Domus Historia, Csomafalviesis, 64

[10] Domus Historia, Csomafalviesis, 65

[11] Domus Historia, Csomafalviesis, 66

[12] Domus Historia, Csomafalviesis, 333

[13] http://www.csomafalva.info/kozelet/egyhaz#papok%20n%C3%A9vsora (2011-10-03)

[14] Gyergyócsomafalvi levéltár, 45/2008

[15] Nem vagyok meggyőződve, hogy fogadalmat tudott tenni, mert a zárdát akkoriban oszlatták fel.

[16] Köllő Ignácné magángyűjteményéből, mint legközelebbi élő leszármazott.

[17] Vö. Domus Historia, Csomafalviesis, 268

[18] Domus Historia, Csomafalviesis, 275

[19] Plébánia levéltára 100/2008